Noha az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa már több mint egy éve döntést hozott arról, hogy az e-könyvekre is járhat áfakedvezmény, a magyar kormány továbbra is 27 százalékos adóteherrel sújtja az elektronikus kiadványokat, miközben a hagyományos könyvek áfája 5 százalék.
Joggal merülhet fel a kérdés a könyvvásárlók fejében, hogy miért nem olcsóbb egy e-könyv, mint egy nyomtatott, hiszen a nyomtatás is költségekkel jár. Bár az elektronikus kiadványok árára több tényező is hatással van, a költségek meghatározó része a jelentős adóteher.
Ennek a helyzetnek a megváltoztatására adott lehetőséget tavaly októberben az uniós országok pénzügy- és gazdasági minisztereit tömörítő tanács, az Ecofin által elfogadott döntés, ami alapján az e-könyvekre és a hangoskönyvekre is vonatkozhat a könyvek kedvezményes áfakulcsa. Addig az e-könyvek nem könyvnek, hanem elektronikus szolgáltatásnak minősültek, így nem kaphattak adókedvezményt.
A tavalyi döntést azóta Európa-szerte az e-könyvek áfacsökkentése követte. Legutóbb a lengyel kormány döntött az áfakulcs mérséklése mellett, november elsején lépett hatályba az a módosítás, amely értelmében 23 százalékról 5 százalékra csökkent a e-könyvek adóterhe. Lengyelországgal együtt körülbelül húsz európai országban már mérsékelték vagy hamarosan mérsékelni fogják az e-könyveket terhelő adót.
Jelentősen csökkentette az e-könyvek áfatartalmát:
- Belgium,
- Írország,
- Luxemburg,
- Málta,
- Portugália,
- Finnország,
- Svédország,
- Litvánia,
- Horvátország,
- Franciaország,
- Olaszország
- Lengyelország
- és Norvégia.
Igaz, Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, viszont idén július elsejével 25-ről 0 százalékra csökkentette az e-könyvek áfatartalmát. Luxemburgban 17-ről 3 százalékra csökkent az áfakulcs, Portugáliában 23 százalékról 6-ra, Horvátországban pedig 25-ről 5 százalékra esett az adóteher.
Jövőre további országok mérsékelik az e-könyvek adóterhét:
- Ausztria,
- Németország,
- Hollandia,
- Csehország,
- Spanyolország,
- és Szlovénia is.
Értesüléseink szerint Magyarországon ennek ellenére nincs napirenden, hogy a kormány mérsékelje az e-könyveket sújtó 27 százalékos áfaterhet. Kérdéseinkkel még szeptember végén megkerestük a Pénzügyminisztériumot. Bár a tárca sajtóosztályának munkatársai azóta több alkalommal telefonon megígérték, hogy válaszolnak kérdéseinkre, ez cikkünk megjelenéséig, hiába telt el több mint egy hónap, nem történt meg.
A szakmai szervezetek azonban nem tudnak arról, hogy a kormány adócsökkentést tervezne.
Hozzátette, a személyesen és írásban kapott válaszokból az tükröződik, hogy a magyar kormány szemlélete szerint továbbra is elektronikus szolgáltatásként tekintenek az e-könyvekre, habár az Európai Unió éppen ezzel megegyező álláspontján változtatott a tavaly októberi döntésével. Megkeresték az összes magyar európai parlamenti képviselőt is, ám senkitől nem kaptak választ.
Csordás-Takács Attila, az eKönyv Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szintén arról számolt be portálunknak, hogy nem keresték meg társaságukat az esetleges adócsökkentés tervezetével kapcsolatban. Ugyanakkor elmondta, üdvözli az uniós országokban indult áfamérséklési folyamatot, és reméli, hogy előbb-utóbb Magyarországot is eléri ez a hullám. Szerinte mára elmondható, hogy az unió túlnyomó része úgy döntött, az elektronikus könyveket is könyvnek kell tekinteni adójogi szempontból is. Ezzel ő mélységesen egyetért, mert szerinte a formával szemben a tartalmat kell előnyben részesíteni. Hozzátette, sajnálatos, hogy az Európai Unióban Magyarországon terheli a legmagasabb áfa az e-könyveket, de ez azért is van így, mert a magyar áfakulcs a legmagasabb az EU-ban.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
