Kisajátította a magyar zsidóság protokolláris képviseletét az október 31-én Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök közreműködésével tartott kormányzati átadó rendezvényen Köves Slomó rabbi.
A Népszava hétfői cikke szerint forranak az indulatok a Nagy Imre-szobor helyén felállított Nemzeti Vértanúk emlékmű miatt.
A Mazsihisz nem kapott se meghívót, se felkérést a „vörösterror áldozatainak emlékműve” avatására. Heisler András Mazsihisz-elnök szerint „talán tapintatból” maradt le a szervezet a meghívottak listájáról, „hogy ne kelljen visszautasítani azt”.
A Mazsihisszal ellentétben részt vett és beszédet is mondott a Parlament szomszédságában tartott ünnepségen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
A szoboravatáson Köves Slomó arról beszélt, hogy a Tanácsköztársaság „ijesztő emlékét” Isten hiánya teszi egyedivé. „Az ezeréves magyar történelem első olyan eseményéről beszélünk, ahol Isten deklaráltan meg lett tagadva. Ez volt az első olyan nemzeti tragédia, melynek közvetlen oka egy olyan Isten nélküli kollektivista eszméből fakadt, amely óhatatlanul vonta maga után az egyéni morális felelősség erózióját, felszámolását” – mondta Köves.
Heisler a Népszavának kijelentette, hogy Köves rabbi jelenléte és beszéde megerősíti a Mazsihisz vezetésének korábbi döntését:
nekünk az EMIH-től, Köveséktől távolságot kell tartanunk.
A kényes helyzet megértését segítheti Radnóti Zoltán neológ rabbi Facebook-posztjában kifejtett álláspontja. Radnóti szerint rabbi nem nevezheti „istentagadónak” azokat a korabeli politikusokat, akik zsidóknak vallották magukat, vagy esetleg csak mások mondták rájuk, hogy zsidók. Ez a Tórában leírt tilalom, ezért ezt nem teheti meg olyan személy, aki a közösséget képviseli.
