Új választás? Minek? Nyert a kopasz gyerek, vagy nem nyert?
Csak páran lézengenek a jászberényi piacon, nem is csoda, péntek dél van. A tömeg holnap jön, így a zöldséges bőven ráér. Most derült ki, hogy tényleg lesz új választás november 10-én Jászberényben, ahol októberben 14 szavazattal nyert az ellenzék közös polgármester-jelöltje, a jobbikos (amúgy tényleg kopasz) Budai Lóránt, de a végeredményt választási szabálytalanságok miatt megsemmisítette a területi választási bizottság. A testület megalapozottnak találta azokat a kifogásokat, amelyek szerint a voksoláson szavazókat manipulálhattak, valamint szavazatvásárlás is történt amellett, hogy „idegenek mentek be a szavazókörökbe”, múlt pénteken pedig a szegedi bíróság meg is pecsételte a döntést az ellenzék fellebbezésének elutasításával. Azaz a város eddigi polgármestere, a fideszes Szabó Tamás kapott egy második esélyt. Lehet menni újra az urnákhoz, igaz, visszaélések ide, vagy oda, csak a polgármesterekről szavaznak újra, a testületről nem.
– Durva ez azért – veszi vissza a szót zöldséges, szűkszavú, vékony ember.
– Már miért durva?
– Hát hogy nyer valaki, aztán mégse nyer. Nekem ez durva. Hogy van akkor ez?
– Voltak visszaélések. Állítólag.
– Ki szerint? Pócs János szerint?
– Szerinte is. Meg a választási bizottság szerint is.
– Hagyjuk már – legyint a férfi, tipikus a „tudom, amit tudok”-legyintéssel.
– De mi lesz itt november 10-én? Elmegy szavazni?
– El én! És nem csak én. A gyerekeim is. Mert azok nem voltak múltkor. Nem tudom, miért… Valahogy nem tudtam ezt beléjük nevelni. Hogyha szavazás van, akkor el kell menni. De most elmennek. Azt mondták, ezt már az ő gyomruk se veszi be.
Kérdezném még, de végre kuncsaft jön. Egy ukrán vendégmunkás, répát és krumplit vesz.
Választás és vendégmunkás: jó ideje két forró téma Jászberényben. Szerbek, románok, főleg ukránok, pár év alatt költöztek ide több ezren – a pontos szám állandó vita volt a kampányban. A város és a környék nagy üzemeiben dolgoznak, főleg a Jász-Plasztikban, a Samsungban, vagy – ahogy a háromfős csapat a piacon – az Electroluxban. Próbálok ezen túl pár dolgot kiszedni belőlük, de a válasz mindig ugyanaz: „Nem értem.”
És mosolyognak. Jámbor 30-as, 40-es figurák, kézzel-lábbal kommunikálunk, így derül ki, hogy három munkanap után van egy pihenőjük, amúgy jól érzik itt magukat, de már mennek is a szállásra, főzni. Ukránok, de hogy melyik településről jöttek, az rejtély marad.
„Nincs velük bajom, mindig mutatom a számológépen, hogy mennyi a vége, úgy fizetnek. Szerintem nem rossz emberek.”
*
A zöldséges filantróp véleménye nem általános a városban. Egy postás, amikor megmutatta, merre vannak a munkásszállók, ezt vetette oda:
Lassan többen vannak, mint mi.
Alighanem a vendégmunkáshelyzet is befolyásolta a polgármester-választás végeredményét, mivel az ellenzéki jelölt, Budai Lóránt egyik fő témája épp ez volt. Ugrált rajta, ahogy csak bírt.
„Az a baj, hogy ez a probléma el van hallgatva” – kezdi Budai a város központi terén. „A munkaügyi hivataltól úgy tudjuk, 3000 emberről beszélünk. Egy 26 ezres városban ez nagy arány, minden kilencedik ember. Műszak után, este a Tescónál alig hallani magyar szót. Kellene erről egy alaposabb felmérés, hogy lássuk, miről beszélünk. Amúgy meg az a baj, hogy a munkáltatók nem fizetik meg a magyar munkaerőt. Arra szeretném sarkallni őket, az önkormányzati segítség eszközeivel, hogy ezt a jövőben tegyék meg.”
Éppen beszélünk, amikor Budai kapja az sms-t, hogy tényleg új választás lesz novemberben, a korábbi siker sztornó, az októberi diadal volt, nincs.
Látszik, hogy ez mellbe vágja.
– Mit érez?
– Az őszintét mondjam?
– Az lenne jó, igen.
– Hogy jobban fogunk győzni, nagyobbat.
*
Budai öt éve is indult, ahhoz képest most másfélszer annyi szavazatot kapott. Ebben szerepe volt Gedei Józsefnek, a város korábbi MSZP-s polgármesterének is, aki ezúttal csak képviselőként vette célba a testületet, az ő 2014-es szavazóitól is érkezhettek voksok Budaihoz. Gedei szerint is fontos a vendégmunkástéma, de szerinte fel van fújva, máshogy közelít a témához, mint jobbikos csapattársa. Abban azért egyetért, hogy a vezetés félrenéz ez ügyben.
„A helyi vállalkozásoknak kell a munkaerő, ez természetes. Több az igény, mint amennyit a környék ki tud elégíteni. A város azonban eltagadja a problémát. Nem csinál welcome-rendezvényt, nincsenek kiadványok, nincsenek olyan fórumok, platformok, ahol a hagyományainkat közvetítsük, átadjuk nekik. A város ma nem segíti a beilleszkedést, ezzel még nagyon sok dolgunk van, mert ez a mi érdekünk is.”
Mivel a jelenlegi polgármestert, Szabó Tamást nem értük el korábban, a hivatalba megyünk, hátha ott találjuk, hogy megkérdezzük őt is erről. A portásnál elakadunk. Azt mondja, ma még nem látta a polgármestert, és azt se tudja, később bejön-e. Otthagyjuk a hivatalt, nincs értelme várni, ám amikor fél óra múlva sétálunk ugyanott, épp Szabót látjuk nyilatkozni az épület előtt, sietünk is hozzá. Ő pedig, talán az új választás hírére, készséggel áll rendelkezésünkre.
„Néhány dolgot máshogy kell közvetítenünk a választóknak, akiket véleményem szerint megtévesztett az ellenzék” – kezdi Szabó, akinek a várost beterítő helyi média évek óta a rendelkezésére áll, ezért elsőre nehéz hova tenni félrevezetést. Szabó ilyen témák közt említi az Electrolux távozását, amit szerinte igazságtalanul az ő nyakába varrtak, de a vendégmunkások helyzetét is. „Az, hogy ennyi ember jön ide, az nemcsak a vállalkozásoknak jó, de az önkormányzatnak is, a gazdaságnak is. Ezt jobban kell hangsúlyoznunk. Valóban vannak kikerülhetetlen jelenségek, amiket kezelnünk kell. Itt valóban furán hat, hogyha bemennek az áruházba, hogy nem magyarul beszélnek, de a Balatonon ez normális, ott tudják is, hogy a turizmus előnyös.”
– Hányan vannak?
– Nem tudni pontosan. Mi 1000-2000-es számról tudunk. Fontos, hogy a rendőrség adatai szerint nem nőtt a bűncselekmények száma.
– És mit mond a választóknak? Miért jó, hogy itt vannak?
– Nézze, 5 milliárd forintnyi beruházás fut, futott nálunk ez elmúlt időszakban. Ehhez a negyedét önerőből raktuk hozzá. Ehhez kellett a vendégmunkásokat alkalmazó céget iparűzési adója is.
Bár Szabó az ellenzékiek megtévesztő kommunikációjáról beszél, van egy adatsor, ami azt mutatja, hogy
A fideszes egyéni képviselőkre leadott szavazatszám (4351) ugyanis majdnem ötszázzal több, mint amennyi voksot (3895) Szabó kapott. Azaz amíg Budai több szavazatot gyűjtött, mint az ellenzéki jelöltek összesen, addig nem minden fideszes szavazó adta voksát Szabóra, aki pártja eredményét hozva simán megnyerte volna a választást.
Hogy mégsem így lett, abban szerepe lehetett például annak, hogy Szabó a válása után úgy nyerte el városvezetőként egy tetőtéri lakás bérleti jogát, hogy egy háromgyerekes család is pályázott. Ez nemcsak a városiaknak lehetett sok, de a Fideszen belül is okozott konfliktust, úgy tudjuk, voltak olyan belső szándékok, hogy ne is a magánéleti okok miatt Pécs és Jászberény közt ingázó Szabót indítsák a választáson. A Magyar Narancs 2016-ban több olyan ingatlanügyet is feltárt, amelyek szintén beszédtémát adnak Jászberényben. Ezek lényege, hogy a város nagyvállalkozói, a Jász-Plasztik tulajdonos Kasza Lajos, valamint Szatmári Zoltán is jó áron szerzett meg önkormányzati ingatlanokat. A Jász-Plasztik vette meg például azt az épületet, amit a fideszes Pócs János kezdett bérelni képviselői irodaként, 2015-től havi 365 ezer forintért, amit a hetilap – áttekintve a többi irodabérlést – kiugróan magasnak talált.
És itt megint felbukkan az ukrán szál. Ugyanis Kasza cége szerezte meg – ellenzékiek szerint szintén áron alul – azt a korábbi városi tulajdonban lévő Huszár-laktanyát, ahol ma már az ukrán vendégmunkások laknak. És ami mögött újabb épületeket húz fel a Jász-Plasztik, szintén munkásszállónak.
„Túl sok pénz ez itt, hogy a Fidesz elengedje” – ezt egy helyi vállalkozó mondja nekünk. „Ezek sok-sok milliárdos ügyletek, az összefonódás egyértelmű. A nagyvállalkozók jóban vannak a polgármesterrel. Érti a lényeget, ugye?”
Más azzal jön: „Olyan, hogy Szabó Tamás, olyan nincs. Ez az ember a Pócs, a Szatmári meg a Kasza bábja. Nincs saját akarata.”
Kasza Lajos ezen csak nevet, és a fejét rázza. Többet azonban nem akar mondani a Forbes magazin 2018-as listájának 10. leggazdagabb magyarja, akivel a 400-500 főnyi ukránt foglalkoztató Jász-Plasztik épülete előtt futunk össze péntek délután. „Majd november 10-e után beszélhetünk!” – mondja.
*
Róbertnek egy kis gumis vállalkozása van, nem messze a laktanyától, őt is a vendégmunkásokról kérdezzük.
A kocsimosóba nem tudok felvenni senkit, lassan tényleg be kell zárnom. Nekem amúgy elég rossz véleményem van a magyar fiatalok többségéről. A harmadik nap nem jön el dolgozni. A legjobb, hogy megvárja az első fizetést, és lelép. Többen drogoztak, de minimum telefonoznak állandóan. El kellett tőlük vennem, mert nem dolgoztak. Jászberénybe csak az nem dolgozik, aki nem akar. És higgye el, aki jó, azt itt nagyon megbecsülik, mert tudják, hogy ha elmegy, nem lehet pótolni. Vagy legalábbis kurva nehezen.
– Van probléma a vendégmunkásokkal?
– Ha isznak, este. Amikor sokan összeállnak. Akkor ott el-elszalad a ló. Akkor vigyázni kell velük. Jobb elkerülni őket.
Átmegyünk laktanyával a szemközti presszóba, megkérdezzük, igaz-e ez.
– Az. De ide nem jönnek. Itt nincs zenegép – mondja a kocsmáros asszony. – Lenn, a körforgalomnál, ott van. Hajnalig megy néha bulizás. Vannak persze, akik hangosabbak, de nem ez a jellemző.
– Hanem akkor mi?
– Látja a túloldalt a járdát? Na, ott ballagnak minden reggel. Hajnali 5 óra után, akkor indulnak 12 órázni. Azért az nagyon kemény, magyar alig csinálja.
Középkorú férfi érkezik a pulthoz, nem mond semmit, biccentésre kapja a sör-pálinka kombót. Délután háromkor. Odakinn még süt a nap. Megkérdem tőle, elmegy-e választani novemberben. Erre majd felrobban a szobányi helyiség, hatan kezdenek egyszerre beszélni, alig lehet kivenni, ki mit mond. „Anyjuk picsáját!” „Undorító!” „Kapaszkodnak a hatalomhoz. Mint a gyerek, akit öntenek ki a lavórból. Ha egy szavazattal kapsz ki, az is vereség!”
„Tudja mi lesz a következő szavazáson?” – kérdezi egy férfi, aki valamiért forró csokit szürcsöl. „Az, basszameg, hogy én még a kutyámat is elviszem, fogom majd a lábát, úgy ikszelünk mindketten. Komolyan felbaszott ez az egész.”
A kocsmáros nő felvilágosít:
Ez egy ilyen ellenálló kocsma. Mi már évek óta anyázunk. Itt mindenki ellenzéki. Elegünk van.
Oldalról jön egy határozott hang: „Engem leszámítva! Én fideszes vagyok!” Ősz hajú férfi, egy üveg sörrel. Mintha abba a székbe született volna, úgy ül ott.
– Maga fideszes?
– Az hát. Én orbánista vagyok, de erre a fideszes polgármesterre, a Szabóra én nem fogok szavazni. Nem csinált ez semmit. Magával van elfoglalva. Kilenc éve polgármester, és lett elkerülő út? Nem. Itt megy át az összes kamion a sztráda felé, hogy rohadjanak meg. Fel van túrva a város? Fel. Jöjjön más, nekem mindegy. Menjen Pécsre, az új családjához, elég ebből.
– Na és mit szól a vendégmunkásokhoz? Migránsok, nem?
– De mások. Ők dolgoznak. Az más. Napi 12 órában. Nem lazsálni jönnek ide, ezért én becsülöm őket. Nagyon kemény, amit csinálnak.
A pult mögül jön a zárszó:
– Csak ez így nem korrekt. Sok irigyük is van. Kapnak szállást, utaztatják őket. Rezsit sem kell fizetniük. Ki van szépen nyalva a seggük.
– Cserélne velük?
– Nem azért mondom. Csak ez az igazság, és sokan így gondolják ezt itt.
*
Jászberénybe többekkel beszéltem, akik fogadkoztak: bár nem voltak szavazni októberben, de most majd fognak. Ők jellemzően Budait támogatják, akivel könnyen megtörténhet az, ami öt éve Ózdon a szintén jobbikos Janiczák Dáviddal, aki egy érvénytelenített szoros győzelem után másodszorra fölényesen nyert a fideszes előddel szemben.
De ha tényleg így lesz, itt akkor se lesz könnyű. Se a városvezetésnek, se az ellenzéknek. Budai győzelem esetén is csak hét voksa lesz az egyesült ellenzéknek a jászberényi közgyűlésben, pont annyi, mint a Fidesz-frakciónak, ehhez jön még egyetlen Mi Hazánk-képviselő, akiből a mérleg nyelve lehet.
„Nem leszek népszerű, előre tudom” – mondja a Mi Hazánkból Dobrán Gyula. Nem kizárt, hogy a következő években rajta fog múlni, mi valósul meg Jászberényben, és mi nem. Ez őt éppen úgy meglepte, mint mindenki mást a városban, jelenleg is emészti, hogy hirtelen mekkora szava lett.
Nem ülök be sehova, a lelkiismeretem szerint szavazok majd. Együttműködésre készülök. Egy érdekel: Jászberény érdeke.
Ugyanezt mondja egyébként mindenki. A jelenlegi ellenzék és a Fidesz is. Hogy együttműködnek, ha novemberben tényleg fordul a kocka. A városért politizálnak majd, meg hogy bárhogy is alakul, itt nem lesz háború.
Ami jól hangzó, szép ígéret. Csak hát sokkal nehezebb betartani, mint nyilatkozni róla.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
