Alaptalanul tagadhatták meg a szavazás jogát több, voksolásra jogosult külföldi állampolgártól Budapesten. A választási bizottságok szerint szavazati jogukat passziválták, ennek jogi háttere azonban kérdéses.
„Elmentem az V. kerületi szavazóhelyiségbe a lakcímkártyámmal, de nem volt ott a nevem a listán” – mondta lapunknak Elizabeth, aki két és fél éve él Budapesten. „Amikor megpróbáltam megtudakolni, hogy miért, egy telefonhívás után azt mondták, hogy passziváltatták a szavazójogomat, mert még szeptemberben visszavonták a lakhatási engedélyemet, de erről én nem tudok.”
Elizabeth (álnevet használunk, mivel nem járult hozzá valód neve közzétételéhez, elmondása szerint ugyanis több ismerősét érték már az országban gyűlöletbűncselekmények) később „Szabad mozgás és tartózkodási jog törlése” felirattal kapott feljegyzést a választási bizottságtól. Erre azonban csak akkor lenne jogszabályi lehetőség, ha elköltözött volna Magyarországról, súlyos bűncselekményt követett volna el, vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelentene – ezek közül pedig egyik sem állt fenn. Az EP-választáson is gond nélkül tudott szavazni.
– A passziváltatás nem egy jogi fogalom, azt az érvényes választási törvények alapján nem lehet értelmezni – mondta kérdésünkre Szabó Attila, a TASZ munkatársa. – A több tucat hozzánk forduló szavazó nagy részét pedig úgy utasították vissza ilyen indokkal, hogy korábban értesítőt kaptak a szavazás időpontjáról és helyéről.
A TASZ forródrótjára több panasz érkezett külföldiektől hasonló rendellenességekről a II., az V., illetve a XII. kerületből. Korábban a Magyar Hang kérdezte meg az NVI-t a hozzájuk érkezett panaszokról, a következő választ adták: „a Nemzeti Választási Iroda választási információs szolgálatát mintegy húsz alkalommal keresték meg a témában. A Nemzeti Választási Bizottsághoz egy kifogás érkezett, amit az október 17-i ülésén tárgyalt a bizottság (441/2019. számú határozat)”.
Ez a kifogás hasonló tartalmú, mint amit Elizabeth mondott lapunknak. A H. C. monogramú japán állampolgár élt panasszal amiatt, hogy érvényes lakcímkártyája ellenére nem szerepelt a választási névjegyzékben. Noha 2006 óta az I. kerületben már több önkormányzati választáson szavazott, előtte más kerületben vett részt a választásokon.
Panaszát arra hivatkozva utasították vissza, hogy mivel 2012-ben állandó tartózkodási kártyát kapott, azóta nem bevándoroltként, hanem „szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyként” van nyilvántartva, és velük kapcsolatban „az alaptörvény nem tartalmaz rendelkezést a választójog bármely részének biztosítása tekintetében, ezért az ilyen jogállással bíró személyek nem szerepelnek a központi névjegyzékben.” Vagyis furcsa mód a japán panaszos túl régóta él Magyarországon, a jelek szerint ezért nem szavazhatott, ami nyilvánvaló joghézagra utal, hiszen a menekültek és frissen bevándoroltak számára ez a lehetőség adott.
Habár ez a joghézag alapot adhat a nem uniós állampolgárok elutasítására, nem magyarázza az Elizabethéhez hasonló eseteket, noha ő ugyanezt a passziváltatásra hivatkozó indokot kapta a választás napján, hiába uniós állampolgár. Egyelőre nem tudni pontosan, hány hasonló eset történt az önkormányzati választáson. A TASZ az összes, a forródrótjára érkezett panasszal megkereste az NVI-t, ám fejleményekre csak a harmincnapos válaszadási határidő után lehet számítani.
Budapesten egyébként összesen 56 303 nem magyar állampolgár szerepelt a névjegyzékben az október 13-i önkormányzati választáson, közülük 37 121 uniós állampolgár, bevándorolt 5745 fő, menekült 1150 fő, letelepedett 12 287 fő.
Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu
