2018-ban 1656-an követtek el öngyilkosságot Magyarországon, 22-vel többen, mint 2017-ben. Szakemberek szerint a növekedés nem drámai, így elmondható, hogy az öngyilkosságok száma stagnál idehaza.
A legfrissebb statisztikákat csütörtökön, az öngyilkosság megelőzésének szeptember 10-i világnapja apropóján ismertették a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben.
Németh Attila, a Nyírő Gyula OPAI főigazgató főorvosa kiemelte, 2010 óta több mint 30 százalékkal esett vissza a 100 ezer lakosra jutó befejezett öngyilkosságok száma. Az Európai Unióban így a legnagyobb csökkenést Magyarországon látni, hangsúlyozta a szakember.
Az öngyilkosságok számának csökkenése a nyolcvanas évek második felében kezdett tendenciává válni, a folyamat azonban 2007-ben megtorpant, amikor bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI), és ezzel párhuzamosan visszavágták az aktív pszichiátriai ágyak számát, valamint a pszichiátriai gondozók finanszírozását. Három év kellett, amíg helyrebillent az ellátás, és 2010 után folytatódni tudott a javuló trend.
Abban továbbra sincs változás, hogy jelentősen több férfi vet véget életének, mint nő: tavaly 1276, illetve 380. Az előző öt évben mindkét nemnél jelentős csökkenés volt megfigyelhető, ám 2018-ban a férfiaknál megváltozott a trend: tavaly 35-tel több férfi lett öngyilkos, mint 2017-ben. A nőknél viszont 2018-ban is 13-mal kevesebb öngyilkosság történt, mint az előző évben.
Németh Attila aggasztónak nevezte, hogy a 20 év alattiak és a 60 év fölöttiek körében évek óta nem csökken az öngyilkosságok száma. Kiemelte azt is, hogy az egyedülállók között csökken a legkevésbé az életüknek véget vetők száma. Erre magyarázataként szolgálhat az a tény, hogy egyre több az egyedülálló, mondta a szakember.
A legelterjedtebb módszer az előző évekhez hasonlóan a fulladás volt (ez az akasztást, a vízbefulladást és a gázmérgezést takarja): tavaly 62 százalék választotta az öngyilkosságnak ezt a módját. Gyógyszermérgezéssel 16 százalék, míg lőfegyverrel az öngyilkosok 3,5 százaléka vetett véget életének (18,5 százalék egyéb módszert választott).
A statisztikákból kiderül az is, hogy tavaly Komárom-Esztergom megyében csökkent a legnagyobb mértékben az öngyilkosságok száma: 43-ról 28-ra. Borsodban viszont 2018-ban jelentősen nőtt a bejezett öngyilkosságok száma: 91-ről 124-re.
Az adatok ismertetésekor elhangzott az is, hogy a lakosság mindössze 15 százaléka ítéli meg a lehető legkielégítőbbnek saját lelkiállapotát, ugyanakkor sok a súlyos depressziós, és kétharmaduk nem részesül ellátásban. Márpedig a befejezett öngyilkosságok hátterében 90 százalékban hangulatzavarok állnak (elsősorban a depresszió). Problémát jelent az is, hogy gyérek az ismeretek a mentális betegségekről, amikkel kapcsolatban ráadásul rendkívül negatív attitűd a jellemző. A mentális betegek megbélyegzése kimagasló Magyarországon, sokakat ez tart vissza, hogy segítséget kérjenek.
Kiemelt kép: Mihádák Zoltán / MTI
