Kevés szokatlanabb látvány van annál, mint amikor egy szegregátum mellett elhaladva az ember azt látja: a házak fele felújítva csillog-villog, a másik felén pedig gőzerővel folyik az építőmunka. Leomlott épületrészek épülnek fel újra, vastag szigetelőanyag kerül a falakra, és meg sem áll a betonkeverő.
Pedig ez történik most a Nógrád megyei Salgótarjánban, ahol a város összesen tizenegy nyilvántartott szegregátumából két, egykor bányász-kolóniaként alakult, mostanra főleg alkalmi-fizikai munkából élő romák lakta telepet most felújít az önkormányzat. Az egyik a városközponthoz közelebb eső Salgó úti kolónia, a másik a jóval kijjebb, a Kazárra vezető út mellett elterülő Forgách-telep. Ez azért is érdekes, mert öt évvel ezelőtt még arról cikkezett a Roma Sajtóközpont, hogy az akkori fideszes (azóta MSZP-s) városvezetés le akarja bontani őket. Olyannyira, hogy már el is kezdték befalazni a használaton kívüli lakásokat, nehogy illegális lakásfoglalók költözzenek be. Egyes lakók még cserelakás-ajánlatokat is kaptak.
Lebontásra ítélt, most mégis megújuló területek
Ehhez képest amikor augusztusban megérkeztünk a gesztenyefákkal szegélyezett Salgó úti telepre, éppen egy 17 centiméteres szigetelőanyag-réteget raktak fel az épületek falára.
Az egyik építőmunkás, a hatvanas éveiben járó Berki Béla láthatóan a rangidős volt a brigádban. Azt mondta, legalább 15 helyi férfival dolgozik együtt a felújításon, aminek a végén négy épület kap szigetelést, közműveket, valamint új tetőt és nyílászárókat.
Így fog kinézni az összes többi
– magyarázta Berki két, már kész házra mutatva. Az egyikben ő és családja foglal el egy lakást, a másikban lánytestvére, Berki Angéla és a családja egy másodikat. Tőlük és egy helyi roma érdekképviselőtől, Klajbán Jánostól tudtuk meg, hogy összesen 17 családnak lesz új lakása, ha befejeződik a felújítás.
Megszenvedünk vele, mert szarból várat építünk
– mondta egy ponton az egyik építőmunkás, utalva az épületek igencsak leromlott állapotára.
De miért döntöttek úgy, hogy a korábbi, fideszes városvezetés szándékaival ellentétben nem felszámolják, hanem inkább felújítják a két telepet?
Salgótarján 2014 és 2020 között 9,2 milliárd forint európai uniós támogatást használhat fel a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP). Ebből fordítunk a két terület rendbehozására is
– magyarázta a felújítás elsődleges okát Fekete Zsolt, a város szocialista polgármestere.
Fekete azonban hozzátette: ha nem lenne az uniós pénz a felújításra, valószínűleg lebontani sem tudta volna a két szóban forgó telepet a város, mert a bontás és a tereprendezés költségei is akkorára rúgnának, amit nem tudna vállalni az önkormányzat. Ráadásul a mostani városvezetés elsődleges szempontja, hogy egyetlen bérlő lakhatását se sodorja veszélybe – mondta Fekete Zsolt -, egy felszámolás esetén pedig nem tudnának mindenkit szociális bérlakásban elhelyezni.
Ami az egyik oldalon 30 százalékos rezsicsökkenés, a másikon klímatudatosság
A salgótarjáni beruházás egyszerre érvényesít szociális és környezetvédelmi szempontokat. A felújítás egyik legfontosabb hozadéka ugyanis, hogy hatékonyabb energiafelhasználásúvá teszi a háztartásokat, egyszerre csökkentve ezzel a lakók rezsiköltségeit és a háztartások széndioxid-kibocsájtását.
Ebből a szempontból a nyílászáró-csere és a hőszigetelés a beruházás két legfontosabb eleme, mivel jelentősen csökkentik a háztartások energiafogyasztását és széndioxid-kibocsátását is. Fekete azt mondta, a felújításkor beépített szigetelés körülbelül 30 százalékkal csökkentheti egy lakás fűtési költségeit.
A felújítás után a lakások gázfűtésesek lesznek, ami kevésbé környezetszennyező mintha fával fűtenének. Igaz, a lakásokba egy-egy fatüzeléses kandallót is beszereltet az önkormányzat, „ha a lakók helyzete mégis úgy hozza, hogy nem tudják a gázt fizetni, közben fát meg tudnak szerezni”. Fekete szerint a gázra való átállás szintén csökkenti a költségeket, mert „a gázfűtés térségünkben eleve olcsóbb mint a fatüzelés”.
A havonta érkező gázszámla rendszeres kifizetése mégis sokaknak problémát okozhat, míg egy fűtési szezonra elegendő fát elég egyszer megvenni, amikor éppen van rá pénz. Mivel sok család idénymunkában dolgozik, változó a havi jövedelmük is, az adósságfelhalmozást ilyen vegyes fűtési rendszerekkel lehet leginkább megakadályozni.
Hogy mikor mivel érdemes fűteni, és hogyan kell energiagazdaságosan üzemeltetni egy háztartást, egyáltalán nem egyértelmű mindenkinek. A felújított kolónia lakóinak energiafogyasztására a városban működő Salgótarján és Térsége Egészségügyi-Szociális Központ munkatársai figyelnek majd – magyarázta Fekete Zsolt. Folyamatosan konzultálnak majd velük, hogy a lehető legtakarékosabban gazdálkodjanak az energiával – legyen az villany, víz vagy gáz -, és ne halmozzanak fel közüzemi tartozásokat. Ha kell, arra is megtanítják a bérlőket, hogyan kell energiatakarékosan szellőztetni.
A telepfelújítási programba egy közösségi kert létrehozása is belefért. A Salgó úton már el is készült a kert a házak mögötti domboldalban kialakított teraszon. Berki Béla azonban azt mondta, az első termés egy részét lelegelték a szomszédos erdőből időnként lejövő őzek és szarvasok.
Szabályosan sírtam, amikor láttam, hogy annyi a paradicsomnak, komolyan mondom
– panaszkodta a férfi, miközben épp egy rövid pihenőt tartott a munkában, és egy széken ülve pihegett.
Ha a szarvasokat sikerül megfékezni, a kert jó kiindulási alap lehet arra, hogy saját maguk termesztette zöldségekkel-gyümölcsökkel a városi szegények is önfenntartóbbá váljanak, és közben pénzt is spóroljanak. (Korábbi riportunkban már mutattunk be olyan hátrányos helyzetű roma családokat, akik kezdeti civil segítséggel most már saját konyhakertet művelnek.)
Csak olyanokkal érdemes, akik fent is tudják tartani
Állandó jövedelem, korábban rendszeresen fizetett bérleti díj és rezsiköltségek, és együttműködési szándék a teleprehabilitáció körül dolgozó szociális szakemberekkel – sorolta Fekete Zsolt, hogy mik voltak a programban való részvétel feltételei. Olyan családok költözhetnek csak a felújított házakba, akik képesek is lesznek fenntartani azokat. Szerinte azokról lehet ezt feltételezni, akiknek korábban sem volt tartozásuk, vagy ha volt is, sikerült megállapodni velük a rendezéséről.
A Salgó úti program szociális részét a Nógrád megyében működő Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete (MESE) végzi, velük partnerségben pályázott az önkormányzat az uniós forrásra. A szervezet vezetője, Uramecz János az Abcúgnak elmondta, még a tavaly októberben elindult felújítási munkák előtt, 2017-ben kezdtek el foglalkozni a telepen élő, vagy a felújítás után oda költöző emberekkel.
A munkájuk nagy részét a telepi közösség fejlesztése teszi ki: közös programokat, kirándulásokat szerveznek az érintetteknek. Sportnap, közös főzés, egri kirándulás, híres roma emberek telepi látogatása van a hátuk mögött. Emellett pedig a szociális munka hagyományos eszközeivel segítenek a helyieknek munkaügyi, gazdálkodási, adósságkezelési kérdésekben és ügyintézésben.
Az érintett családok különböző mértékben szorulnak segítségre. A két család, Berki Béla és testvére, Berki Angéla családjai például első látásra teljesen önellátóknak tűnnek.
Berki Angéláék öten élnek egy háztartásban, ketten dolgoznak. Angéla férje naponta ingázik Budapestre, építkezéseken szetrel össze vasbeton-szerkezeteket, míg Angéla lánya a városi kórházban dolgozik. „Én meg ápolásin vagyok a kisebbik, sérült lányunkkal” – magyarázta, amikor körbevezetett minket a lakásukban. A falon ultravékony tévékészülék, a sarokban tükrös bárpult, a hálószobát pedig mintha katalógusból húzták volna ki. A nappali barackszínű falain Angéla férje készítette kreatív dekoráció. Látszik, hogy a család igyekezett szépen berendezni felújított lakásukat.
Másfél-két éve tudtuk meg, hogy lesz ez a felújítás
– mesélte a nő, majd hozzátette, onnantól kezdve egyértelműen azt várta a legjobban, hogy a vizet is bevezessék a lakásba. Korábban ugyanis a családok a telep köré felszerelt közkutakból hordták a mosáshoz, fürdéshez, főzéshez szükséges vizet.
Mostantól tehát a vízdíj is része lesz a Salgó úti házak rezsiköltségének, és várhatóan a bérleti költség is megemelkedik, mivel összkomfortos lakások lesznek a korábbi komfort nélküliek helyén. Pontos adatokat nem kaptunk arról, mekkora lesz az emelkedés, az önkormányzat mindenesetre úgy segít a plusz terhek viselésében, hogy nemrég bővítette a települési lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét.
A Forgách-telepen még el sem akarják hinni
A város egy egész másik részén fekvő Forgách-telepen még egy kalapácsütés sem történt. Persze, csak ami a felújítást illeti. A helyiek ugyanis folyamatosan csinosítgatják a szegényes, komfort nélküli, de rendezett portáikat. A házak előtt kertek, a köztes területeken pedig – egy szegregátumtól szokatlanul – szinte nyoma sincs szemétnek.
Nemrég festette ki a háza utcafrontra néző falát a nyugdíjas Oláh Sándor, aki most, hogy lánya lassan kirepül közös otthonukból, özvegyként egyedül marad az önkormányzati lakásban. A szomszédja, Lakatos Hajnalka egyedülálló anyaként neveli két tizenéves gyerekét. Ők is a negyven bérlő közé tartoznak, akik az egykor bányászkolóniaként működő Forgách-telepen élnek. A szószólójuk a város (és különösen a Salgó Vagyon nevű vagyonkezelő cég) felé pedig Hranek Ferenc, a telep hivatalos gondnoka, aki körbevezetett minket a területen.
Tudok a lakások felújításáról, de akkor hiszem el, ha tényleg történik is valami
– hallottuk több helyről a telepen járva, de a követelőzés helyett inkább nyugalmat hallottunk ki a lakók hangjából. Míg korábban meg voltak győződve, hogy lakásaikat elbontja majd az önkormányzat, most igazából annak örülnek, hogy itt lehetnek. Még elképzelni sem tudják azt az életminőség-javulást, ami a felújított lakásokkal jár majd.
Hranek Ferenc a telep nagy lehetőségének tartja az uniós beruházást, és azt mondja, mindent megtesz, hogy a helyiek igényei minél inkább érvényesüljenek. Így alakult, hogy kérésükre nem közösségi kertet kap a telep, hanem a romos, félig leomlott épületcsonkok lebontásával keletkező üres területek az egyéni udvarok méretét növelik majd. Így mindenkinek lehetősége lesz saját kertet művelni.
A Forgách-telepi önkormányzati lakások is hasonló felújításon esnek majd át, mint a Salgó út házai. Itt is elindult már a szociális program, amiért a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége felel. (Ez a szervezet működteti a tanodás világban ismert, Berki Judit vezette bátonyterenyei tanodát, amiről korábban az Abcúgon is olvashattak.) Ők már most jelen vannak a telepen egy közösségi házzal, benne különböző programokkal és intenzív szociális munkával.
Egy dolog, hogy mit szeretnének, másik, hogy mire ad pénzt az EU
Bármennyire is szép lesz a Salgó úti és a Forgách-telep a felújítás után, egy valami biztosan nem változik: mindkettő szegregátum marad a maga problémáival. Kíváncsiak voltunk, mit gondol erről az önkormányzat.
Ha az unió azt mondja, lehet pályázni szegregátum felszámolására is, akkor biztosan azt választjuk
– mondta Fekete Zsolt, hozzátéve, figyelnének persze arra, hogy ezzel a bérlőik lakhatását ne veszélyeztessék. Ugyanakkor azt is mondta, hogy az integrált lakhatás „a jelenlegi lakásállomány mellett a belvárosi garzont jelentené”, amit a telepi lakók szinte biztosan nem tudnának fenntartani. Ez pedig komoly feszültségekhez vezetne.
Fekete szerint a megoldás az lehetne, ha új, különböző komfortfokozatú lakásokat építhetnének (nem szegregált környezetben), létrehozva ezzel egy olyan differenciált szociális lakásállományt, ami a mostaninál jobban követi a rászoruló családok aktuális helyzetét és igényeit.
Ebbe ugyanúgy beletartozna a komfort nélküli krízislakás – a közelben mosási és vízvételezési lehetőséggel -, mint a fél- vagy összkomfortos lakások. A magasabb komfortfokozatú lakás ugyanis magasabb fenntartási költségekkel és több felelősséggel jár, amibe bele kell tanulnia a sok esetben szocializációs hiányosságokkal rendelkező családoknak. Ha egy szinten jól működnek, ugorhatnának egy következőre.
Dolgozunk rajta, hogy egy ilyen lakásépítési koncepcióra is támogatást szerezzünk.
