mivel szerinte az illiberális pártok szerepeltek a legjobban. Felsorolásából aztán kiderül, hogy ez Magyarország mellett az olaszoknál, a lengyeleknél, a cseheknél történt így.
Újradefiniálja az illiberalizmus fogalmát, amit szerinte úgyis lehetne mondani:
amely azokat az értékeket és jogokat védi, amelyekkel a liberalizmus nem törődik vagy egyenesen megvet.
Zárásképpen azt mondja, a következő 15 év feladata az lesz, hogy szembeforduljunk a liberális korszellemmel, ami szerinte nem ígérkezik könnyűnek, mert a „pálya feléjük lejt, de a mi oldalunkon van az, amit szépnek, szabadnak és igazságosnak lehet mondani, és keresztény szabadságként foglalhatunk össze”.
