A legutóbbi európai uniós csúcson Magyarország, Lengyelország és Csehország miatt nem sikerült elfogadni azt a célkitűzést, hogy 2050-re az Európai Unió klímasemleges legyen. Orbán Viktor miniszterelnök később azt mondta, hogy hogy Magyarországnak – a többi országgal együtt – vannak klímacélvállalásai, vagyis hogy milyen mértékben fogják csökkenteni a klímaváltozás legfőbb előidézőjének számító szén-dioxid-kibocsátást.
2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, mondta a miniszterelnök, erre vannak terveink, és pénz is van rá, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését. De úgy tudjuk megvalósítani ezeket a célokat, hogy „a klíma is javul, és a magyar családoknak sem kell több pénzt fizetni az energiáért.” Vagyis kell a klímacél, de kell az olcsó rezsi is.
Péntek reggel személyesen Áder János ment be a Kossuth Rádió stúdiójába, hogy ugyancsak a klímacélokról beszéljen és megvédje a magyar álláspontot.
Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy Magyarország a 2030-ra vállalt kötelezettségeit teljesíteni fogja,
jelentette ki a köztársasági elnök, emlékeztetve arra, hogy bezzeg más EU-s országok nem állnak ilyen jól. Ezért Áder szerint most nem arról kellene beszélni, hogy milyen vállalást kellene tenni 2030 és 2050 között, inkább arról kellene, hogy a rosszul teljesítő országok hogyan tudnának javítani az eredményükön.
Hozzátette: Dánia úgy él az emberek fejében, mint egy klímabajnok, holott ugyanolyan mértékben (32 százalékkal) csökkentette 1990 óta a szén-dioxid-kibocsátás, mint Magyarország. Minket mégis sorra érnek a bírálatok. A köztársasági elnök szerint Magyarország jó teljesítménye nagy részben a 2000 után a nagyiparban bekövetkezett technológiaváltásnak köszönhető.
Áder elmondta, az utóbbi időszakban minden évben megduplázódott a naperőművi kapacitás hazánkban, és ha ez a tendencia így folytatódik, valamint Paks II. is megépül, akkor 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Később a szénerőműveket is át kell majd alakítani, például földgázas technológiára, valamint felpöröghetnek a geotermikus rendszerek is. Ez utóbbira az EU a mostaninál több pénzt kíván áldozni.
Nem csak arról van szó, hogy csökkentjük a kibocsátást, hanem arról is, hogy megőrizzük az erdeinket,
jelentette ki a köztársasági elnök és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon az elmúlt 100 évben esztendőben folyamatosan nőtt az erdőterületek nagysága, most kétszer annyi van, mint 1919-ben, és az erdősítési program folytatódni fog.
A riporter, Nagy Katalin szóba hozta a Greta Thunberg által indított klímatüntetéseket is, egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy a különböző cégek felhasználnak egy 16 éves diáklányt, „aki nem is teljesen egészséges” és hogy ehhez mit szól Áder János. A köztársasági elnök állítása szerint mindig örül annak, ha valaki elmondja a véleményét és ráirányítja a figyelmet egy problémára. A gond akkor van, ha egy PR-gépezet szerint a feladat azzal el van végezve, hogy a híressé vált Gretát meghívjuk a tüntetésekre, miközben semmit nem teszünk a cél elérése érdekében – magyarázta a köztársasági elnök.
Kiemelt kép: Áder János a Magyar Horgászat Nagyköveteinek VII. találkozóján és horgászversenyén, MTI/Koszticsák Szilárd
