Hivatalosan 243 fogorvosi praxis betöltetlen tartósan az Állami Egészségügyi Ellátó Központ június 1-jei adatai szerint. Januárban még csak 231 olyan fogorvosi körzetet tartottak nyilván, amelyben legalább fél éve nincsen szakorvos, februárban 255 fogorvosi szolgálati hely állt üresen, áprilisban 242.

A következőkben olyan, Budapestre és az országra vonatkozó adatokat mutatunk, amelyeket megtisztítottunk a Semmelweis Egyetem  szokatlan helyzete okozta torzítástól (erről lásd keretes írásunkat). Cikkünkben összefésültük az Állami Egészségügyi Eszközkezelő (ÁEEK) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Központ (NEAK) adatait, hogy tisztábban lássuk a fogorvoshiány mértékét a lakosságszám és az üresen álló praxisok típusa szerint.

A megtisztított adatok szerint az ország 221 praxisa (201 vegyes, 16 gyermek és 4 felnőtt) áll üresen, ezek összesített ellátási körében 609 014 ember él. A KSH 2018-as adatai szerint az ország lakossága  9 778 371 fő volt, tehát a lakosság nagyjából 6,2 százalékát sújtja a tartós fogorvoshiány. A NEAK adatai szerint ezen felül van még 43 olyan praxis, ahol szintén helyettesítéssel oldották meg az ellátást, de az orvoshiány időtartama egyelőre nem haladta meg a fél évet.

Tartósan betöltetlen fogorvosi körzetek megyénként. Vigye a kurzort a megyék fölé!

A legjobban Hajdú-Bihar és Baranya megye áll egy-egy hiányzó fogorvossal, a legsötétebb képet pedig a Bács-Kiskun megyei adatok mutatják, ott 26 praxis üres. Majd a jóval kisebb lélekszámú Nógrád következik 22 betöltetlen praxissal.

Hogy jobban lássuk, hogy lélekszám szerint hol a legégetőbb a fogorvoshiány, a KSH népességi adatai alapján megnéztük, százezer lakosra hány tartósan betöltetlen praxis jut. Ez tisztább képet ad arról, hol dolgoznak legkevésbé szívesen a szakemberek. Országos átlagban 2,26 tartósan betöltetlen rendelés jut százezer főre, és ahogy jeleztük, Nógrád megyében kiugróan rossz a helyzet:

A probléma nem csak a kis lélekszámú településeket sújtja. Az egyébként privát fogorvoskánaánnak tartott Mosonmagyaróváron 2007 óta betöltetlen egy vegyes praxis, 4670 ellátandó emberrel.

• A legtöbb ellátandó személyt érintő tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok Nagydorogon, Ráckevén és Marcaliban vannak, mindháromba majdnem kilencezren tartoznak. Nagydorogon 2016, Ráckevén és Marcaliban 2015 óta nem találnak szakembert a vegyes ellátási feladatokra.
• A legkisebb praxis mindössze 633 ellátandó lakossal a Békés megyei Hunyán várja szakorvosát 2009 óta.

Települések szerint térképen jelöljük a tartósan betöltetlen praxisokat. Egy emblémával jelöltük azokat a településeket is, ahonnan több szakorvos is hiányzik. Vigye a kurzort a térkép fölé!

A tartós fogorvoshiány nem csak a vidék és nem csak a kis lélekszámú falvak gondja. Budapestről 15 orvos hiányzik (12 gyermek és 3 felnőtt), a NEAK adatai szerint ez összesen 42 171 ellátandó lakost érint.

Budapesten 29 095 gyerekre és 13 076 felnőttre legalább fél éve nem jut a TB-vel szerződött fogorvos.

A XV., a XVI., a XIX. és XXI. kerületekből egyaránt két szakorvos hiányzik, a budai oldalon és a belsőbb kerületekben viszont csaknem minden fogorvosi szék mellett áll orvos.

Vigye a kurzort a kerületek fölé!

A tűzoltás olcsóbb

Az állammal szerződött fogorvosok helyzete érdemben nem javul – erről beszélt a 24.hu megkeresésére dr. Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, az Alapellátó Orvosok Szövetségének alelnöke. A csekély javulás a praxispályázatnak tudható be, amiből viszont csak az állami fogorvosok töredéke profitál.

A Világgazdaság cikke szerint a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek letelepedési támogatására 12 és 20 millió forint közötti összeg nyerhető el, amit a legalább öt éve üresen álló praxis betöltése esetében fizetnek ki. Annál nagyobb támogatást nyújt az egészségbiztosító, minél régebben áll betöltetlenül a praxis.

A praxispályázat csak tűzoltás, az alapproblémát, a praxisok finanszírozását még mindig nem rendezték. Míg egy praxispályázaton résztvevő milliókhoz jut, azok, akik évek óta tisztességesen végzik a munkájukat, semmit sem kapnak

– mondta Nagy Ákos. Márpedig ha nem rendezik az alapellátó orvosok finanszírozását, egyre többen fogják maguk mögött hagyni praxisukat és választják inkább a magánszférát.

A rendszer nem csak emiatt aránytalan és diszkriminatív: míg a háziorvosok praxisvásárlásra is kaphatnak támogatást, addig ezt a fogorvosoknak nem tették lehetővé, ez pedig jelentősen lassítja a piacot. A szakorvos szerint

egy nyugdíjba menő fogorvos már kevésbé számíthat arra, hogy valaki 7-8 millió forintért megveszi tőle a hosszú évek alatt felépített praxisát. Egy fiatal orvos nyilván a 12 vagy 20 milliós támogatást választja és nem a 7-8 milliós befektetést. Természetesen van, aki másképpen dönt, de ez is egy olyan megoldás, amit nem gondoltak végig.

Vagyis a frissen a rendszerbe lépő orvosok nettó 12-20 milliós állami támogatással foghattak bele a gyógyításba, míg azok, akik évtizedek óta az állami támogatás szűkössége ellenére dolgoznak, semmilyen plusz segítséget nem kapnak. Ez pedig nemcsak az orvosok személyes szintjén diszkriminatív, hanem az ellátás színvonalát is befolyásolja. Mivel az ellátást az orvosokon keresztül finanszírozzák, a 12 millióval támogatott szakemberek magasabb szakmai színvonalon tudják ellátni betegeiket, mint azok, akik a minimális finanszírozás mellett gyakorolják hivatásukat és még gépparkjuk megújítására sem kapnak pénzt.

Márciusban a Népszava értesülései alapján beszámoltunk róla, a fogorvosok megelégelték, hogy a kormány a korábbi ígéretei ellenére továbbra sem számolta fel az alapellátó fogászatok és a háziorvosi praxisok közötti finanszírozási különbségeket, ezért szeptember első két hetében leállnak a térítésmentes ellátást nyújtó fogászati rendelők. Nem ez lesz az első alkalom: másfél éve egyszer már három napra leállt a körzetek harmada.

Kiemelt kép: Laurent H. American/ BSIP / AFP