Magyarország már nem demokrácia – állítja a Guardianben megjelent cikkében Timothy Garton Ash, Közép- és Kelet-Európával foglalkozó brit történész.
Amikor csütörtökön összeülnek az Európai Unió vezetői, köztük fog mosolyogni demokrataként Orbán Viktor, aki a valóságban lerombolta a liberális demokráciát hazájában, és az európai adófizetők pénzéből konszolidálta illiberális rezsimjét – írja. Elismeri: erős állítás, hogy Magyarország már nem demokrácia, sokat gondolkodott, olvasott és tájékozódott, mielőtt ezt kimondta.
Az illiberális demokrácia szerinte ellentmondás, szerinte használható lehet ez a címke a liberális demokrácia erodálódásának átmeneti fázisában, ami Lengyelországra jellemző, de Magyarország már bőven túl van ezen. Legsemlegesebb kifejezésnek a hibrid rezsimet tartja, ami nem demokrácia és nem diktatúra.
Szerinte Orwellnek nagyon tetszene a „Nemzeti Együttműködés Rendszere” kifejezés, amit megtévesztő eufemizmusnak tart. Úgy látja, hogy a Fidesz annyira leuralta az államigazgatást, hogy Magyarország újra egypártrendszer. Eközben kifelé az európai elvekkel összhangban működő liberális demokrácia látszatát keltik, jól beszélő, angolul tudó Fidesz-szóvivők utasítják vissza a kritikákat Orbánnal az élen.
„Nézzék”, mondják, „most is van független média! Nézzék, az ellenzéki pártok nyolc helyet nyertek az európai választáson! Nézzék, itt egy amerikai főiskola, ami vidáman működik a felsőoktatási törvény ellenére!” Mindez a történész szerint látszólag okos beszéd, de van egy régi közép-európai zsidó mondás, ami szerint a féligazság teljes hazugság.
Timothy Garton Ash a legnagyobb botránynak azt tartja, hogy Orbán uniós forrásokat használ illiberális hatalma kiterjesztésére, és barátai bőkezű jutalmazására. Magyarország évente több mint nettó hárommilliárd eurót kap, a pénzek a pártállamon keresztül azokhoz folynak, akiket a Fidesz favorizál. Orbán egyszerre húz hasznot Brüsszelből, és „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogennel kampányt folytat hatalma megerősítésére.
Mindezek ellenére az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker továbbra is képes tréfás „helló diktátor” köszönéssel üdvözölni, az Európai Néppárt pedig, bár felfüggesztette a Fidesz tagságát, számol a párt 13 képviselőjével az új EP-frakcióban.
Orbán romboló munkája azonban nem visszafordíthatatlan a történész szerint. Az 1989-ben véget ért poszt-totalitárius rezsim is visszafordítható volt, ez a hibrid rezsim pedig annál is sérülékenyebb, véli. Esélyt lát például arra, hogy az önkormányzati választáson az ellenzéki erők hatékony koalíciója visszanyerje Budapestet.
Arról, hogy mit kellene tennie az EU-nak, azt írja: Manfred Weberből nem kellene bizottsági elnököt csinálni, mert azon túl, hogy nincs vezető kormányzati tapasztalata, legitimálta Orbán demokráciaromboló tevékenységét azzal, hogy benn tartotta a Fideszt a Néppártban. Az uniónak azt a tragikomédiát is meg kell állítania, hogy saját pénzéből ássák alá az európai értékeket. Timothy Garton Ash szerint európai főügyésszé kell kinevezni a román Laura Codruta Kövesit, aki jól ismeri a posztkommunista, kelet-európai korrupciót, az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeként pedig elő kell írni az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.
Amit jelenleg az EU Magyarországgal kapcsolatban művel, az nemcsak a magyarokat érinti, hanem egész Európát – véli a történész, megjegyezve: az európai kontinensen sokféle rezsim létezhet, de az Európai Uniónak demokráciák közösségének kell lennie. (Fotó: Europress – Wiktor Szymanowicz/NurPhoto)
