Vasárnap délután két órától hirdettek tüntetést Szabadságot a tudománynak! címmel az MTA mellett. A tömeg kettőkor a Corvinusnál gyülekezik, innen vonulnak majd az MTA-hoz.
A szervezők a tüntetés leírásában úgy fogalmaztak:
Palkovics László miniszter olyan törvénytervezetet készít elő, amely az MTA közgyűlési határozatainak ellenére önkényesen, szakmai indokok nélkül szakítaná el az Akadémia kutatóhálózatát, az akadémiai vagyont pedig de facto államosítaná.
Mint írták, ez rablás, a szellemi és anyagi erőforrások kisajátítása.
A minisztérium a kutatóintézeteket új intézményhálózatba terelné, amely kormányzati többségű irányítótestület vezetése alatt működne a jövőben. Ez a lépés a mindenkori kormánytól független akadémiai kutatóhálózat és egyben az autonóm kutatási tevékenység végét jelenti Magyarországon
– fogalmaztak.
Helyszíni tudósítónk szerint fél három után már több mint ezren lehetnek a helyszínen, a demonstrálók között ott van Pálinkás József volt MTA-elnök is.
Tapsot a lelkes tömegnek
– mondta az egyik szervező, aki a tudomány és az MTA szabadságának fontosságáról beszélt.
Deák Dániel egyetemi oktató beszédében arról beszélt, nem értik, mi történik az akadémiával. Képtelenségnek tartja, amire a kormány készül, de mint mondta, tudják, mi miért történt.
Ezek az akadémiai intézmények függetlenséget élveznek. És ez a baj velük
– jegyezte meg.
Szerinte két út van arra, mi lesz most az akadémiai dolgozókkal: az egyik az egyéni alku, a másik a szerveződés, hogy közösen tegyenek valamit. Úgy véli, nem csak az akadémia kérdése ez, hanem mindenkit érint, így mindannyiunk közös érdeke az összefogás.
Fontos, hogy a többiek is kimondják: veletek vagyunk
– szögezte le.
Gárdos Judit, az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja szerint szakmaiatlan kormányzás folyik, ami kontroll alá akarja őket kényszeríteni. Szerinte ma Magyarországon feudális rendszer működik, állampolgár helyett pedig szolgákat csinálnak az emberekből.
Mint mondta, háromszor tért haza külföldről, többek közt azért, hogy családot alapítson, de feltette a kérdést:
hiába volt mindez?
Gárdos beszélt az 1956-os Intézet beolvasztásáról a Veritas Kutatóintézetbe, melyről a kutatók is csak a sajtóból értesültek. A tömeg nagy fújolással reagált.
A tömeg három óra után elindult az ELTE felé: a menet a Nemzeti Múzeumtól a Vásárcsarnokig ér. Egressy G. Tamás színész az ELTE épülete előtt A walesi bárdokat mondta el.
A szervezők szerint azért álltak meg az ELTE-nél, mert az egyetemeket is megszorítások sújtják.
A menet lassan a CEU-hoz ér, a demonstrálók közt ott van Kövér György akadémikus, Ungváry Krisztián történész és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is.
A CEU épületénél az egyik szervező azzal vádolta Palkovicsot, hogy egy esetleges személyes bosszú vezérli az egyik kutatóintézettel szemben. Az eseményen felszólalt a rapper-színész Molnár Áron is, aki a noÁr Tanulni akarunk című dalát adta elő.
A menet eleje öt óra előtt nem sokkal az MTA épülete elé ért, ahol záróbeszédek következnek. Itt is szóba került az ’56-os Intézet beolvasztása a Veritasba, amivel kapcsolatban azt mondták,
ezek a törekvések összeegyeztethetetlenek a demokrácia és a kutatás szabadságával.
Rainer M. János, az ’56-os Intézet igazgatója beszédében leszögezte, hogy
ez a véget jelenti nekünk.
Az igazgató szerint Magyarországon meg kell szerveznünk magunkat, mivel „ha már nincs köztársaságunk, hozzuk létre a magunk kis köztársaságait”.
Nincsen szabadság szolidaritás nélkül
– idézte a Szolidaritás lengyel szakszervezet jelszavát.
Rainer-Micsinyei Nóra színésznő ezt követően arról beszélt, hogy most az MTA és az egész magyar tudomány szabadsága a tét. „Ez rémisztő”, fogalmazott.
Az MTA előtt felolvasták Lovász László akadémiai elnök üzenetét, aki többek közt azt írta,
a Magyar Tudományos Akadémia legnehezebb éve volt ez 1825 óta.
Lovász ezen kívül azt írta, megrendítő a tudósok összefogása, és embert próbáló volt az elmúlt 12 hónap. Az elnök szerint a cél, hogy az MTA a hiteles tudomány központja maradjon.
Zsoldos Attila akadémikus beszédében leszögezte, az innováció csak álca a tudomány szabadsága elleni támadásra. Mint mondta, a mostani akadémia elleni intézkedéseket egyfajta természeti csapásként kell értelmezni, ha megvalósulnak.
Ezek után viszont szerinte a külső erő által okozott kár elhárítására és a tudás átmentésére kell majd törekedni.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
