Belföld

A volt GVH-elnök szerint ma már hiába jelentik a kartellgyanút a hivatalnak

Amikor az állami csúcsirányítók és a közbeszerzések legfőbb nyertesei lényegében egy tulajdonosi körként működnek, és mindenkit eltakarítanak, akik blokkolják az ügymenetet.

Ez a rendszerszintű korrupció egyik lehetséges definíciója, amit Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) korábbi elnöke fogalmazott meg. A korábban Orbán Viktor által támogatott Nagy még Simicska Lajos 2010 utáni térnyerése idején került az új rendszer útjába.

A Válaszonline.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy miként alakult át a magyar gazdaság, ahol jelenleg a magyar cégek csak azon versenyezhetnek, hogy ki legyen egy-egy nagy beruházásnál a Mészáros Lőrinc-féle kör alvállalkozója, konzorciumi társa még akkor is, ha a felcsúti lobbi alanyi jogon elviszi a pénz 20-30 százalékát, a többieknek pedig kockáztatni kell.

Nagy szerint a GVH munkájában mostanában finoman fogalmazva is sok a fehér folt.

Nyilvánvaló, hogy bizonyos tulajdonosi körök és tenderek esetében öncenzúrát gyakorolnak a szervezet vezetői. Annak ellenére, hogy a tényfeltáró újságírás erősödésével egyre nyilvánvalóbb, hogy hol lenne érdemes keresni a közbeszerzéses kartellekre vonatkozó bizonyítékokat. … Saját tapasztalatom is az: ha valaki konkrét, megalapozott kartellgyanúval keresi meg a versenyhivatalt, szinte garantáltan elutasítják.

Visszaveti a gazdaság fejelődését az is, hogy Magyarországon a gigantikus értékű, keretjellegű közbeszerzési kiírások vannak divatban. Ezeken a közbeszerzéseken a kisebb szereplők nem tudnak elindulni, ezért folyamatosan monopolizálódik a gazdaság.

Egy, a közjót szolgáló kormányzat a versengő gazdaságban lenne érdekelt: abban, hogy minél több korábbi alvállalkozó lépjen elő rivalizálni is képes fővállalkozóvá, hiszen ilyenkor lefelé tendálnak az árak, és közben a fogyasztók – más dimenzióban: az adófizetők – egyértelműen haszonélvezők lesznek.

Nagy szerint ebben a rendszerben a Mészáros-féle szereplők lényegében monopoljáradékként veszik le a maguk sápját a beruházási pénzekből, ami indirekt módon a rendszerszintű korrupció tényét is bizonyítja.

A felcsúti lobbi nem versenyez senkivel, viszont versenyre kényszeríti a potenciális beszállítóit, hogy lejjebb szorítsa a vállalási áraikat – s így a végelszámolásnál még nagyobb monopoljáradékot szakítson. A politikában is ez a modell működik: Orbán Viktor egyetlen célja, hogy ne vele, hanem egymással versenyezzen a többi játékos.

Az EP-választási kampány kezdetén Nagy belépett a volt kormánytagokból álló V21-csoportba, amely az új „állampárttal” szemben határozza meg magát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik