Beer Miklós az ATV Egyenes beszéd című műsorában megdöbbentőnek, megrázónak és gondolatébresztőnek nevezte, hogy éppen Húsvét előtt égett le a Notre-Dame. Ugyanakkor úgy vélte, ebből nem kell apokaliptikus értelmet leszűrni.
A tűzvész után neki először az evangéliumi jelenet jutott eszébe, amikor Jézus megsiratta a jeruzsálemi templom pusztulását, ami 40 évvel később bekövetkezett. A másik gondolata az volt, hogy a Húsvét a feltámadás ünnepe. A Notre-Dame arra is emlékeztette, hogy „nincs itt maradandó városunk”, nem ez az örök lakóhelyünk.
A harmadik gondolata az volt, hogy bármilyen csodálatos is egy kőtemplom mint művészeti örökség,
nem szabad elfelejteni, hogy Jézus az élő templomot, az embert tartja a legnagyobb értéknek.
Érdemes arra gondolni, hogy mi az az életünkben, ami igazán fontos. A kőtemplomot tiszteljük művészeti értékéért, de az igazi érték az ember – tette hozzá.
Az idei Húsvét legfontosabb üzenetének Beer püspök azt tartja, hogy felszabadult örömmel forduljanak az emberek egymáshoz.
Ha hiszünk Isten gondoskodó szeretetében és az örök életben, akkor nincs mitől félnünk.
Minden csalódás után merjünk újra hinni, bízni egymásban.
Föl kéne ébredni!
A püspök fontosnak tartja a hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok segítését. A tanítással is foglalkozó szerzetesrendek által alapított iskolák célja eredetileg ez volt, ám az évszázadok alatt elitiskolákká váltak.
Föl kéne ébredni, vissza kell térni az egyházi iskolákban az eredeti szándékhoz. A megyéspüspök szerint a hátrányos helyzetű gyerekekre kellene több figyelmet fordítani, a szakmunkásképzésben kellene részt venniük az egyházi intézményeknek.
A jelenlegi oktatási szemlélet fő oka, hogy az egyház hívei elvárásainak akar megfelelni az elitképzéssel, pedig az egyházak tagjainak ki kellene lépniük a komfortzónájukból. Mint elmondta: reméli, hogy egyre több „őrülten megszállott” pap lesz, aki „mer nyitni cigány testvéreink felé”.
Kiemelt kép: 24.hu/ Bielik István
