A Győri Járásbíróság közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt K. K. vádlottat, mint különös visszaesőt három év három hónap börtönre ítélte és négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A tanárverő legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható feltételesen szabadon.
K. K. tavaly márciusban – az eljárás során ismeretlenül maradt – társával együtt erősen ittas állapotban odament egy győri szakiskola, testnevelés órán résztvevő diákjaihoz. Ezt követően káromkodni és kiabálni kezdett velük. A testnevelő tanár rászólt, hogy hagyja abba a kiabálást, és menjen a dolgára.
A hőzöngőt a társaságában lévő másik férfi is megpróbálta csitítani. K. K. ekkor a tanárt kezdte el sértegetni és mocskolni, majd ököllel mellkason vágta. A pedagógus megpróbált védekezni, és levitte a földre, majd a gyerekeket elküldte futni. Ezt követően a vádlott a társával együtt elindult a közeli híd irányába. A hídon lekevert neki a társa egy kijózanító pofont, amitől vérezni kezdett az arca, ám ez sem hatott. A vádlott visszafordult és ismét elindult a tesitanár felé. A pedagógus közben rendőri segítséget kért, de támadója újra mellkason ütötte. A tanár ismét levitte földre és igyekezett őt ott tartani, míg a másik kezében a telefont fogta.
A támadója azonban felkelt a földről, és véres szájával az arcába köpött, majd elmenekült. Néhány perc elteltével a vádlott egy 81 éves szívbeteg hölgyet is gyalázni kezdett, ezt követően azonban a rendőrök elfogták.
A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy az elkövető ittas volt a bűncselekmény elkövetésekor. De ebben az állapotában is tudnia kellett, hogy egy tanórát zavar meg és tanárral beszél, hiszen több alkalommal is elhangzott az óraadó részéről, hogy testnevelés óra zajlik.
A helyszínen tett kijelentéseiből megállapítható volt, hogy az elkövető tudatában volt annak, hogy melyik intézmény diákjai tartózkodtak a testnevelés órán, ezért azt is tudnia kellett, hogy tanárt bántalmazott. A bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott utólagosan tanúsított megbánó magatartását. Ezért lehetőség volt arra, hogy a törvény által előírt felső büntetési tételnél enyhébb tartamú szabadságvesztés kiszabására kerüljön sor.
K. K és a védője fellebbezett a döntés ellen. Az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozata megtételére.
Kiemelt kép: Thinkstock
