Elég ritka, hogy valaki ennyire konkrét tanácsokról írjon egy könyvben, lépésről lépésre leírva, mire érdemes odafigyelni, ha valaki ma centrista politikai pártot szeretne alakítani. Ha már ennyire konkrét tanácsokat ad: mi lenne a három dolog, amire a legjobban kellene figyelnie ma valakinek, aki nem csak a parlamentbe akar bejutni, hanem meg akarja buktatni Orbán Viktor kormányát?

Először is megkérdezném, tudja-e, hogy mit akar elérni, és hogy mik a politikai rendszer szabályai, amelyeken keresztül el tudja azt érni. Nagyon kell érteni a szabályokat, és ebben benne vannak az olyan hivatalos követelmények is, mint az, hogy mennyi aláírást kell összegyűjteni egy jelöltnek, mi a küszöb a parlamentbe, de benne vannak a nem hivatalos szabályok is, mint az, hogy pontosan mennyi pénzre van szüksége egy olyan kampányhoz, amelynek legalább esélye van arra, hogy bejuttassa a parlamentbe.

Minden politikai környezetben van erre egy szám. Ausztriában ez körülbelül kétmillió euró, hatszázmillió forint volt. Majdnem minden fiatal politikai szervezet elkövet ezzel kapcsolatban hibákat. Későn kezdenek el pénzt gyűjteni, naivak azzal kapcsolatban, mennyi forrásra lesz szükségük, későn mobilizálják az embereiket.

Az első tanács tehát nagyjából a pénz és a szabályok. Mi a második?

Legyen elképzelése arról, hogyan kellene kinéznie az új rendszernek. Persze lehet valaki elitellenes, de én alapvetően a politikai középről írtam. És ha valaki a politikai közepet képviseli, akkor kell lennie elképzelésének arról, hogy milyen rendszert szeretne létrehozni, miután megértette, hogy milyen rendszer működik most. Nem elég, ha ez csak a fejében létezik, le is kell írni, aztán meg is kell osztani, hogy mások is megérthessék.

A harmadik tanács pedig az, hogy jó kampányt kell vinni. Ehhez az is kell, hogy a barátokat, akik kedvelik, támogatják, egy profi gépezetté kell alakítania. Segíteniük kell megkeresni embereket, kampányolni, szervezni, telefonálni. És itt is sokan hibát követnek el, mert csak a már létező, szűk kis csoportjukon belül maradnak, de nem próbálnak ezen túl embereket bevonni és növekedni.

A könyvében több új centrista párttal foglalkozott, ezeknek egyike a Momentum. Azt gondolja, ők értik ezeket a szabályokat?

A könyvben van részletes analízis arról, hogy mi az, amit a Momentum elrontott. Például pont az, hogy megmaradtak szűk baráti csoportnak és halogatták, hogy professzionálisabbá váljanak. A másik probléma az volt, hogy sok pénz kaptak nagyon későn.

Amikor megjött végre az állami támogatás, már túl késő volt ahhoz, hogy sok embert érjenek el vele, tehát előbb el kellett volna kezdeniük támogatókat keresni. Szintén hiba volt a kommunikáció, csak annyit állítottak magukról, hogy ők a fiatalok pártja.

Ennek ellenére most komoly esélyük van arra, hogy sikeresek legyenek az EP-választáson. És persze korábban is csináltak kifejezetten ügyes dolgokat, például a NOlimpia-kampányt, ami klasszikus best practice ebben a szakmában. A legtöbb új politikai szervezet egyébként sikertelen. Ha nem a parlamentbe jutás előtt lesznek sikertelenek, akkor gyakran közvetlenül a parlamentbe jutás után. Ezen nem kell aggódni, a legfontosabb, hogy minél több új centrista politikai startup jöjjön létre. 2014 óta körülbelül száz új politikai párt jött létre Európában, és egy részük be is jutott a parlamentbe.

Mennyi ideje van egy új pártnak sikertelennek lenni? A Momentumnak volt esélye a legutóbbi választáson, elbukták. Most is van esélyük, de akár el is bukhatják, ahogy a következő parlamenti választásokat is.

Egy politikai pártnak szüksége van a választásokra, hogy mobilizáljanak. Ha most sikertelenek lesznek, akkor nehéz lesz újra mobilizálni. De nézzük meg, mi fog történni, szerintem 70-30 az esély arra, hogy sikeresek lesznek. Magyarországnak szüksége van rájuk.

Most úgy néz ki, hogy a korábban nagyon várt populista fordulat akár el is maradhat Európában, és simán lehet, hogy a populista, elitellenes pártok rosszabbul szerepelnek majd, mint amitől a centrista pártok támogatói korábban féltek. Mi ennek a hatása a középre?

Azért attól félek, hogy annak ellenére, hogy nem lesznek olyan erősek, mint vártuk, még mindig erősek lesznek a populisták, ami fenyegető a politikai középre nézve. A populistákat még nem győztük le, és még mindig vannak régi pártok, amik azt gondolják, hogy minden mehet úgy, mint három-öt éve, és nem kell reagálni. Pedig a középnek folyamatosan újítania kell, és az új pártoknak – ideális esetben – bejutni a parlamentbe, mint az En Marche, vagy esélyesnek lenni az elnökválasztáson, mint Szlovákiában a Progresívne.

Az a fontos, hogy az új centrista pártok folyamatosan fenyegessék és megújulásra kényszerítsék a régieket. A szociáldemokrata pártok és a konzervatívok egy része nem túl sikeres, kell a folyamatos fenyegetés középről, hogy megértsék, változniuk kell.

Nem gondolja, hogy valamilyen szinten minden új politikai szervezet elitellenes?

Amikor mi elindultunk a NEOS-al, az Új Ausztria és Liberális Fórummal, volt elitellenes része a mozgalmunknak, de mostanra megváltoztak a dolgok. A helyzet az, hogy mostanra az a liberális demokrácia, ami ellen mi lázadtunk, már nem jelent fenyegetést. Ez az oka annak, hogy sok új párt, amely kritizálta a liberális demokráciákat, annak őrzője lett. Szükség van kritikára, de konstruktívra. Ez más, hangsúlyban és tartalomban is, amint amit a populisták képviselnek.

Amikor populizmusról beszélünk, legtöbb gondolkodó azt mondja, hogy szükség van egy ellennarratívára, amellyel felvehetjük a harcot a populisták ellen. De hogyan lehet valaki úgy elitellenes, hogy az elit eleve elitellenes?

Ha emlékszik, Merkel és mások is megpróbálták elmondani korábban, hogy nincs más út, az Európai Unió az egyetlen alternatíva. Az embereknek ebből elege lett, de az egyetlen másik út, amire szavazhattak, a populistáké volt. Így ez elég bináris választás lett, 1 vagy 0, az, ami most van, vagy amit a populisták képviselnek.

Az új politikai startupoknak el kell mondaniuk, hogy az Európai Unió jó ötlet, de szükség van reformokra, és el kell mondaniuk, mik a problémák.

Azt kell mondani, hogy változtatni akarunk Európán, nem lerombolni. Ez alternatíva mindkét korábbi választásra. Ezt persze nehéz kommunikálni, könnyebb azt mondani, hogy kukába minddel.

Hogyan lehet átadni nüanszos üzeneteket egy olyan korban, amikor az egyszerű üzenetek uralkodnak. Magyarország ebben még Európát tekintve is egyedülálló, talán sehol máshol nem nézi ennyire hülyének a kormány az embereket a komunikációval. És nem gondolom, hogy csak ezért nyerte volna meg a Fidesz az elmúlt három választást, de a témák alapján látszik, hogy ez a fajta kommunikáció működik.

Fontos, hogy kompakt, erős üzenetünk legyen. A NEOS vezetője azt mondja, hogy összehajthatókártya-szerű üzenetre van szükség. Ha csak szemből nézzük, pofonegyszerű, de ha kihajtjuk, további üzenetek vannak mögötte. Ha a populistákkal állunk le vitatkozni, kiderül, hogy nincs semmi az üzeneteik mögött, de ha a centristákkal, akkor rengeteg részlettel tudjuk kiegészíteni. És az nem elég, ha egyből elkezdünk magyarázni, mert akkor a másik oldal egyszerűbben átadja az üzenetét. De meg kell tudnunk magyarázni a mi üzenetünket is.

A politikai vállalkozó kifejezést a könyvében elsősorban új politikai szervezetekre használja, de nem csak erre lehet érvényes. Sebastian Kurz kancellár például politikai vállalkozónak számít?

Vannak ilyen elemei, de nem alakított új pártot, hanem átalakította az ÖVP-t. Inkább átalakítónak mondanám, angolul ez úgy hangzik, hogy entrepreneur-intrapreneur. Utóbbi az, aki gyökeresen átalakít egy régi szervezetet. A könyvben olyanokkal foglalkoztam, akik inkább vállalkozók, de kellene egy könyv azokról is, akik átalakítók, mert nem sok példa van arra, hogy valaki működő jobboldali pártokat alakítson teljesen át.

Orbán Viktor?

Például.

Orbánt és Kurzot nem csak az kötötte össze, hogy politikai átalakítók, hanem az is, hogy sok mindenről hasonló dolgokat gondoltak. Arra számítottuk, amikor Kurz hatalomra jutott, hogy egy fiatal Orbánt láthatunk majd benne, ehhez képest Kurz sokkal inkább viselkedik a hagyományos elit részeként. Mi lehet az oka a törésnek, ami közöttük van?

Kurz nagyon jó stratéga. Elsősorban a pártja sikere fontos neki, és ameddig Orbán Viktor szövetsége ebben segít, addig jóban lesznek, de amint árt az ÖVP-nek, ahogy most is történik, eltávolodik. Kurz nagyon jól megérzi, hogyan alakul a politikai hadszíntér, és az átlagnál előbb reagál.

A kancellárnak elég erős imidzse van, amelynek része az is, hogy nagyon szigorúan kontrollálja a saját üzenetét. Hogyan lehet ezzel versenyezni?

A kormánynak hatalmas tűzereje van, ezzel bármelyik ellenzéki pártnak nehéz versenyezni. Gyorsnak és rugalmasnak kell lenni, ráadásul humor is kell hozzá. Emellett kifejezetten fontos az ellenzéki munka, fel kell hozni ügyeket, és folyamatosan nyomni kell vele a kormányt.

Azt mondják, a jó humorista legfontosabb tulajdonsága, hogy érzi a terem hangulatát. Mennyire fontos a fiatal politikusoknak, hogy érezzék, mi történik a politikai színtéren? Régi kritika a magyar ellenzékkel szemben, hogy nem nagyon érzik a közhangulatot, akkor akarnak utcára vonulni, amikor senki más, és lassan reagálnak a jó időpontokban. Orbán viszont mintha mestere lenne ennek.

Ennek két része van. Az egyik alapvető empátia a szavazók és az állampolgárok felé. Ebben segíthetnek az élettapasztalatok, és itt a fiatal politikusok hátrányból indulnak. A másik rész viszont a piackutatás. Rengeteg kutatás kell, amihez rengeteg pénz is kell, de így lehet megérteni az indulatokat és szándékokat.

Szóval nincs olyan, ami a piackutatást helyettesítené? Ha nincs pénzünk rendes felmérésekre, akkor semmivel nem tudjuk helyettesíteni?

Az elején nekünk sem volt pénzünk, és kifejezetten fontos volt, hogy bevonjunk máshogy gondolkodó embereket is. Még a legelején elkezdtünk polgári fórumokat szervezni, hogy minél többet megtudjunk arról, hogyan gondolkodnak a potenciális választóink. Az egyik ilyen módszer az úgynevezett Tupperware Politika volt, de ezt szerzői jogok miatt nem használhattuk, így lett NEOS Otthon a neve.

Ausztriában az emberek nem szeretnek nyilvánosan politikáról vitatkozni. Mi felajánlottuk, hogy ha összeszednek egy csoportnyi barátot, akkor adunk egy politikust, akivel vitatkozhatnak. Ez kifejezetten sikeres volt, több százat csináltunk belőle.

Így sokkal könnyebb volt felmérni a hangulatot, az emberek nappalijának közepén. De ha tényleg sikeresek akarunk lenni, akkor a strukturált piackutatásnak nincs alternatívája.

Elég sok politikai szervezettel foglalkozott, mik voltak a leginnovatívabb kezdeményezések, amelyeket látott?

A NOlimpia például ilyen volt. Maga az ötlet, hogy egy hasonló kezdeményezést lehet platformként használni a mozgalom számára.

Azért úgy tűnt, inkább a kezdeményezés sikere után akartak politikát csinálni.

Igen, de ha politikai startupot csinál, akkor meg kell ragadni a lehetőségeket, mert nem lesz sok. Jó ötlet volt az En Marche Le Grand Marche nevű kezdeményezése is, ahol az egész országban kopogtattak. Itt a méret volt a legfontosabb, és maga az ötlet, hogy állandó kampányt csinálnak, ami piackutatásként működik, és nem cégeket fizetnek ezért. Talán mi, a NEOS és az En Marche volt az első, amely sikeres tömegfinanszírozási kampányt csinált, amivel új technológiákat használt ki, hogy ledolgozza a hátrányát

És mik voltak a legjobb és leghasznosabb gyakorlatok, amelyeket populistáktól, vagy elitellenes pártoktól látott?

Az például, ahogy az olasz 5 Csillag Mozgalom használta Beppe Grillot és a blogját platformként, kifejezetten ügyes volt. Persze csak technikai szempontból.

Kiemelt kép: Farkas Norbert / 24.hu