Kilenc, használt norvég helikopter megvásárlásával rendezi a légimentés helyzetét a kormány, a gépek szolgálatba állásával immár éjszaka és korlátozott látási viszonyok között is elérhető lesz a légimentés. Az ellenzék által bírált beszerzéssel egy olyan bérleti konstrukcióból száll ki a kormány, amelyben a gépek új árának több mint a dupláját fizette már ki.
A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a helikopterek cseréje feltétlenül időszerű volt, hiszen évente mintegy kétmilliárd forintra rúgott a jelenleg használt, hét forgószárnyas éves bérleti díja. Az EC135 gépeket az osztrák HeliAir Gmbh-tól bérli az állam 2006 óta. A 24.hu által tanulmányozott bérleti szerződésekből az derül ki, hogy
2006-ban a mentőhelikopterek ára újonnan 4,5 millió euró volt, vagyis az akkori 260 forintos árfolyamon számítva 5,8 milliárd forintért vásárolhatta volna meg a szocialista-liberális kormány az öt helikoptert. De nem így tett, hanem évi nettó egymilliárd forintot meghaladó értékű bérleti szerződést kötött, a szerződés kifutásával pedig a gépeket vissza kell adni.
Az igazsághoz tartozik, hogy ezért az összegért az osztrák cég végezte a gépek üzemeltetését (előírások szerinti karbantartását és rendszeres műszaki ellenőrzését, javítását) is, valamint a gépek kulturált tárolására alkalmas létesítményeket is telepített. Az üzemeltetés költségei a saját tulajdonú gépek esetén az államra hárulnak.
2015-ben, amikor két állami tulajdonú egyhajtóműves gépet az uniós szabályozás miatt ki kellett venni a légimentők kötelékéből és két EC135-ös bérléséről intézkedtek, a havi bérleti díj kétmilliárd forintra nőtt. Így jön ki, hogy számításaink szerint a 15 milliárd forintot is meghaladta a bérleti konstrukcióban eddig kifizetett összeg.
Az első látásra igen drágának tűnő bérletet a szocialista kormány kötötte, de 2010 óta az Orbán-kormány illetékesei sem tüsténkedtek jobb konstrukció kialakításában. Pedig több alkalommal lehetőség lett volna kilépni a szerződésből, és új gépeket bérelni, lízingelni vagy vásárolni, de a kiírt közbeszerzéseket visszafújták, és a bérleti szerződést hosszabbítgatták. Az osztrák partner pedig a tenyerét dörzsölte, hiszen immár egy évtizede, hogy nyereségben van a bérleti szerződéssel. Különösen, hogy érvényesíthette a szerződésben meghatározott áremeléseket, így a kezdeti, gépenkénti havi 39 930 eurós rendelkezésre állási díj 45 000 euró fölé emelkedett 2015-re, a repült órák költsége pedig 720 euróról 848 és 945 euróra emelkedett. A szerződés szerint 15 óra repülést mindenképp ki kellett fizetni, de a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint ennél mindig többet, 17-19 órát repültek havonta a gépek – ami így is viszonylag kevés, például amiatt, hogy a légimentés éjszaka nem adott szolgálatot, mivel a gépek műszerezettsége, a személyzet képzettsége és a szabályozás nem tette lehetővé.
Fotó: Mihádák Zoltán / MTI
Noha a kormány fukarkodik a hivatalos információkkal, annyi tudható, hogy
Ezek már saját tulajdonban vannak, és a gyártó Airbus Helicopters hivatalos tanúsítványai szerint még 10 évig, különösebb felújítás nélkül el tudják látni a légimentési feladatokat. A forgószárnyasok a hazainál mostohább körülmények között látták el a norvég légimentés feladatait, de kiemelkedő minőségű üzemeltetés mellett, ami azt jelenti, hogy az állapotuk igen jó. Tíz év múlva is jelentős piaci értéket képviselnek majd, az viszont csak az addig repült órák ismeretében, a jövőben dönthető el, hogy a későbbiekben használhatók-e a légimentésben.
Ezeknek a gépeknek az új ára jelenleg elérheti a hatmillió eurót, így biztosan 17 milliárd forintnál is többe került volna kilenc vadonatúj gép beszerzése, amelyeket a szerződéskötést követően legkorábban egy évre szállított volna az Airbus.
A légimentőknél 2015-ben készült egy tanulmány, amely robotpilótával szerelt, éjszakai mentésre is felkészített gépek beszerzését szorgalmazza, valamint azt, hogy a gépeket szereljék fel olyan kötéltechnikai eszközökkel, hogy akkor is tudjanak sérülteket szállítani, ha egy adott területen például a terepviszonyok miatt nem tudnak leszállni. Információink szerint a használt gépek megfelelnek ezeknek a feltételeknek, igaz, a személyzetet ki kell képezni, és a légügyi eljárásokat is módosítani kell ahhoz, hogy a légimentés valóban éjjel-nappal elérhető legyen.
A beszerzett gépek a 2000-es évek technológiai színvonalát képviselik, aminek van egy korlátja: 30 fok fölötti hőmérsékletnél egy órára csökken a repülési idő, mert a gépek kisebb súllyal, tehát kevesebb üzemanyaggal szállhatnak fel. Információink szerint ezt a gépeken a mentőfelszerelés súlyának csökkentésével és variálhatóságával kompenzálták. Hozzá kell tenni, hogy Magyarországon hét légimentőbázis van, így az extrém melegben alkalmazandó súlykorlátozás és hatótáv-csökkenés alkalmasint csökkenti ugyan a légimentés területi lefedettségét, de nem radikálisan. Az viszont igaz, hogy vadonatúj gépek vásárlásakor ezzel a technikai kihívással nem kellett volna számolni.
Úgy tudjuk, hogy a kilenc megvásárolt helikopter két tartalékgépet tartalmaz. Igaz, az illetékesek mérlegelik, hogy létesítsenek egy nyolcadik bázist is Nyugat-Magyarországon, ebben az esetben csak egy tartalékgép állna rendelkezésre.
Szerdán készült kiemelt képünkön a használtan vásárolt helikopterek a Magyar Légimentők budaörsi bázisán. Fotó: Marjai János /24.hu
