Kedden délelőtt napirend előtti felszólalásokkal folytatódott a parlament tavaszi ülésszaka, amely az MTI beszámolója szerint nem volt mentes a beszólásoktól.
Orbán vagy Európa
Az elnöklő Lezsák Sándor az ülés kezdetén Magyarország 1944-es német megszállásának áldozatairól emlékezett meg, ezt követően a DK-s Varju László jött, aki szerint az európai parlamenti (EP) választás a Fidesz véleményével ellentétben nem a bevándorláspárti és az azt ellenző erők küzdelme lesz, mert európai szinten nincsenek bevándorláspárti erők, ez a téma kizárólag tagállami hatáskör. Brüsszelnek nincs beleszólása a bevándorlásba, és nincs Soros-terv sem Európa muszlim bevándorlókkal való elárasztására – jelentette ki. Varju László úgy értékelt, az EP-választáson valójában az Európát támogató és az Európa-ellenes erők között folyik a küzdelem, a Fidesz pedig szeretne az „Európa-bomlasztók” élére állni.
Hangsúlyozta: a DK európai egyesült államokat akar, a polgári demokráciák föderációját, míg a nemzetek Európája egy Moszkva által sugalmazott koncepció, mert egy egységesülő Európa kényelmetlen Oroszországnak.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: ha a DK kicsit és aggódna a magyar EU-s tagság miatt, akkor nem működne együtt a Jobbikkal, hiszen ez az egyetlen olyan párt, amely támogatta a kilépést az unióból a múltban. Szerinte a DK letagadja a brüsszeli bevándorláspárti terveket, holott a párt képviselői is támogatták ezeket. A betelepítési kvótát nem vették le a napirendről, migránsvízumot megszavazta az EP, a migránskártyák rendszere működik, és még több pénzt kaphatnak a bevándorlást támogató politikai aktivistacsoportok.
A János kórház inkább disznóól, mint kórház
Korózs Lajos (MSZP) egészségügyről szóló negatív sajtóhíreket idézett felszólalásában, többek között arról, hogy 2020-ra egymillió ember maradhat háziorvos nélkül, 54-en mondtak fel a Honvédkórházban, a belgyógyászok és a gyermekgyógyászok között sok állás betöltetlen, illetve, hogy 26 ezer munkavállaló hiányzik az alapellátásból.
Egy „onkoturizmusról” szóló hírt is idézett, amely szerint románul beszélő, de magyar TAJ-kártyával rendelkező betegeket látnak el egyes intézményekben.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára visszautasította a képviselő János kórházra vonatkozó megjegyzését, valamint arra figyelmeztette: leszokhatna az MSZP arról, hogy az erdélyi székelyeket lerománozza.
Hangsúlyozta: az MSZP számára az egészségügy csak üzlet volt, amíg kormányon volt kórházakat zártak be, 16 ezer aktív ágyat szüntettek meg, 6000 egészségügyi dolgozót elbocsátottak, a megmaradóktól pedig elvettek egyhavi bért, most pedig aggódnak az ágazatért. Az államtitkár MSZP-s bekiabálásokra reagálva kitért arra is: 2010 előtt Magyarország volt az egyetlen olyan OECD-ország, ahol csökkentek az egészségügyre fordított kiadások, 2010 óta viszont a hetedik legnagyobb mértékben nőtt ez a forrás hazánkban.
Gyurcsány Ferenc karjaiban
Ander Balázs (Jobbik) felszólalása elején Dömötör Csabát arra kérte, ha egy DK-s felszólalásra adott válaszban is a Jobbikkal foglalkozik, akkor egyszer reagáljon arra is, hogy egykor „lelkes aktivistaként” „ott sertepertélt” a Jobbik megalakulásakor.
Ander azt mondta, hogy semennyire nem hiteles a kormány bevándorlásellenes politikája, „nettó fideszes hazugság” azt állítani, hogy a kormány hatékonyan megvédi Magyarországot a bevándorlástól. Arra hivatkozott: 2015 és 2017 között 86 ezer bevándorló jött Magyarországra, 2017-ben pedig arányosan több érkezett, „mint a kormány szerint a bevándorláspártiság non plus ultrájának tartott” macroni Franciaországba.
Úgy fogalmazott: a kormány bevándorláspárti politikája egy kommunikációs blöff, egy politikai termék.
Ha kell, ezrével adják el a letelepedési kötvényeket, hogy tízmilliárdokkal gyarapítsák az offshore-os cimborák bankszámláit, ha kell, akkor goebbelsi mélységekbe merülő, finkelsteini és birnbaumi propagandával mossák az emberek agyát.
Dömötör Csaba válaszában „reménytelen kísérletnek” nevezte, hogy a jobbikos képviselő visszautalt a 2000-es évek elejére. Ekkor a Jobbik mostani politikusai még egyetemi köröket szerveztek, ahova jobboldali fiatalokat vártak, és itt többek között fideszesek is megfordultak, hogy ezt követően egy radikális pártot alapítsanak, majd elmenjenek középre, most pedig „Gyurcsány Ferenc karjaiban” találják magukat.
Kijelentette: ha a Jobbik szerint is probléma a bevándorlás, akkor nem „fúrta” volna meg a kvótás népszavazást és az alaptörvény-módosítást. Most a Jobbik azzal a DK-val működik együtt, amely megszavazta a betelepítési kvótát és a migránsvízumról szóló előterjesztést is.
A Fidesz visszafordíthatatlan természeti károkat okoz
Schmuck Erzsébet (LMP) közölte, pártja felkéri Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy állítsa vissza a környezet- és természetvédelem intézményrendszerét.
Azt mondta, környezetünk korlátossá vált, és ez szigorú környezetpolitikát követel meg a kormánytól, de e kihívás felismerésétől a kabinet nagyon távol áll.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a kormány a döntéseikor kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a jövő generációinak a mainál is tisztább és élhetőbb környezetet kell biztosítani. A kormány célja, hogy az erdőterületek nagyságát növelje, az élőhelyek rekonstrukcióját segítő programot indított, és csökkent a hulladékkibocsátás.
Vannak jó elemek a kormány gazdasági programjában
Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt, hogy bár vannak jó elemek a kormány tervezett gazdasági programjában, vannak benne kifogásolható elemek is. A képviselő üdvözölte egyebek mellett az adóadminisztráció egyszerűsítésére, a gazdaság további kifehérítésére és az olcsóbb bankolásra tett javaslatokat, de problémásnak tartotta, hogy több magánforrást fordítanának az oktatásra, ami szerinte az esélyegyenlőség csökkenéshez vezethet, továbbá a munkapiac rugalmassá tételére sincs megoldása kormánynak.
Cseresnyés Péter, az innovációs tárca államtitkára üdvözölte, hogy képviselőtársa nem talált lényeges problémákat a programmal kapcsolatban, és azt ajánlotta, legyen türelemmel, várja meg, hogyan valósulnak meg a programelemek. Közölte: érdekes, hogy azok, akik korábban csőd közeli helyzetben adtak át az országot, mindig kritikával fogadják a kormány gazdaságpolitikáját.
Az EU döntéshozói olyanok, mint Ferenc József
Harrach Péter (KDNP) elmondta: nem európai egyesült államokban, hanem szabad nemzetek szövetségében gondolkodnak, és ez megfelel a történelmi hagyományainknak is. Magyarország történelme során sokszor birodalmak kiszolgáltatottja volt, ami a nemzeti függetlenség iránti vágyat még inkább növelte. Az EU tagállamaként függetlenségünk egyes elemeit közösen gyakoroljuk, de nem mondtunk le róluk, és különösen nem mondunk le a megmaradt elemekről.
A politikus hangsúlyozta: a nemzeti függetlenség része a nemzeti egység, és reméli, hogy a kampányok elmúltával fontos kérdésekben meg tudják valósítani a nemzeti egységet.
Rétvári Bence kiemelte: a kormány feladata az ország függetlenségének megvédése, és ha nem ilyen a kormány, nem védi meg a nemzeti függetlenséget, hanem jogköröket akar átadni másoknak, az nem valódi kormány, hanem helytartó.
Várja, hogy az EU döntéshozói – Ferenc Józsefhez hasonlóan – mikor jutnak el a fenyegetéstől, megtorlástól a kiegyezésig, és mikor ismerik fel, hogy a közép-európaiak is egyenrangú és egyelő szabadságú nemzetek, amelyekről kellő tisztelettel kell beszélni.
A csata nem ért véget
Böröcz László (Fidesz) kijelentette: Magyarország semmilyen formában nem hajlandó végrehajtani az ENSZ globális migrációs csomagját. Egy nyilvánosságra került dokumentum alapján az Európai Bizottság jogi szolgálata azon dolgozik, hogy elérje a migrációs csomag kötelezővé tételét minden uniós tagállam számára. Brüsszelben vannak pártfogói és végrehajtói a csomagnak.
Úgy látja, azért veszélyes a bizottság törekvése, mert ha kötelező lenne a csomag, a migránsoknak ugyanolyan szolgáltatásokat kellene nyújtani, mint az adófizető, jogszerűen itt élő embereknek, és ez ösztönözné a bevándorlást. A csata nem ért véget, hanem új csata kezdődött a bevándorlási tervekkel szemben.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta:a migrációs problémahalmaz 2015-ben indult el, és az embercsempészek és a jogvédőknek nevezett politikai NGO-k bizarr koalíciója alakult meg a bevándorlás levezénylésére. Nagyon tudatos és menedzselt folyamat volt ez, ezt mutatta a kvótakérdés felmerülése is. Ami a migrációs csomaggal kapcsolatban történik, a lopakodó jogalkotás tipikus példája. De nemcsak Brüsszelből nehezedik nyomás a kormányra, hanem a parlamentben is bizarr koalíció alakult e tekintetben.
Kiemelt kép: Gréczi Zsolt, a DK képviselője bekiabál Rétvári Bence napirend előtti kérdésre adott válasza közben az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. március 19-én. MTI/Illyés Tibor
