Nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények – mondta ki állásfoglalásában a Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete.
A bizottság elismerte, hogy az államoknak szuverén joguk az ilyen, különálló bírósági rendszer kialakítása, és biztosítja a hatékonyságot, ha a közigazgatási ügyekkel foglalkozó bírák mindegyikét átveszik az új rendszerbe, de megnyílik az ítélkezési lehetőség a közigazgatásban jelentősebb tapasztalattal rendelkező jogászok előtt is. Ám a magyar modellel több probléma is van, amelyek közül a legfontosabb, hogy rendkívül kiterjedt hatáskörök koncentrálódnak kevés érintett kezében.
A közigazgatási felsőbíróság elnöke széles jogkörökkel rendelkezik nemcsak ezen testület, hanem más közigazgatási bíróságok és azok alkalmazottai felett is. Az igazságügyi miniszter széles jogköreit, illetve azt is számításba véve, hogy az elnököt a parlament választja meg, ez kérdéseket vet fel a szakértők szerint. Különösen problémás rendelkezés, hogy a kinevezésekben a végső döntést meghozó miniszter módosíthatja az Országos Közigazgatási Bírói Tanács által megállapított rangsort, és nincsenek megszabva feltételek vagy kritériumok, hogy milyen esetben. Ebben a tekintetben hiányoznak a miniszter hatalmát korlátozó fékek és ellensúlyok.
A sajtóközleményben arról számoltak be, hogy a Velencei Bizottság véleményét Trócsányi László igazságügyi miniszter kérte ki, aki részt vett a testület pénteki ülésén. Mint írták, a független alkotmányjogászokból álló szervezet méltányolja, hogy a magyar hatóságok néhány napja a jogszabályok módosítását javasolták, tekintettel a megküldött ajánlásokra és bírálatokra.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
