Ma Nőnap van, először is külön is szeretném tisztelettel köszönteni a magyar nőket, köszönjük szépen, amit értünk tettek
– kezdte a Kossuth rádió 180 perc című műsorának adott pénteki interjúját Orbán Viktor.
A miniszterelnök ezután rátért a szerinte kevésbé fontos kérdésekre. Mint mondta, minden, ami ma történik az európai politikai térben, azt onnan érdemes megközelíteni, hogy régen látott mélységű átalakulás megy végbe Európában. Megváltoztatta az életünket a migráció és a bevándorlás, ez vált a politikának a legfontosabb kérdésévé. A különbségeket átmetszette egy új választóvonal, ki az, aki támogatja a bevándorlást, és ki az, aki nem.
A néppárton belül is törésvonal van. Valaki kevert népességű Európát akar, vannak, akik meg akarják őrizni a keresztény kultúránkat, a határainkat és ezt tartják biztonságosnak. Ilyenek vagyunk például mi magyarok, ezt képviselem én is kormányszinten is és az európai pártpolitikában is. A migránspárti politikusok megtámadtak minket a néppártban. Arra törekednek, hogy átalakítsák egy bevándorláspárti pártcsoporttá
– magyarázta Orbán.
Elmondta, Magyarország az az ország, amely elsőként mutatta meg, hogy a migrációval szemben fel lehet lépni, a migrációt meg lehet állítani, ha százezres nagyságrendű is.
Magyarország mérete, katonáinak száma, GDP-je nem érdemelné meg, hogy annyi szó essen róla, mint most. A migrációval való nyílt szembefordulás és a migrációt üdvözlő politikusokkal való konfrontáció vezetett oda, hogy most itt állunk.
Ami az Európai Néppártot illeti, Orbán arról beszélt, hogy több lehetőségük is van.
Naponta tárgyal sok mindenkivel, de a döntő eleme ennek az, hogy a mandátumukat a magyar emberek kijelölték. A keresztény kultúra érték, semmi okuk, hogy erről lehátráljanak, mondta, hozzátéve, hogy ezt inkább meg kell védeniük. Mint fogalmazott, a magyarok képesek lesznek migránsok nélkül is az ország biológiai jövőjét biztosítani.
Égnek a vonalak természetesen. Beszéltem Jean-Claude Junckerrel, Weber úrral, beszéltem a jelentős volt miniszterelnökökkel, és hivatalban lévő miniszterelnökökkel is. Weber úrral fogok is még beszélni. A néppárt átalakítását szeretném elérni, hogy helye legyen benne a bevándorlásellenes erőknek is. Vasárnap már Lengyelországban vagyok, ott egy NATO-tagságról való megemlékezésen veszek részt, március 15-én pedig hazánkba jön a lengyel miniszterelnök és beszédet fog mondani. Ha esetleg úgy alakul a dolog, hogy valami újat kell csinálnunk.
Orbán Viktor szót ejtett arról is, hogy nem az Európai Bizottság feladatának kellene lennie a migráció megoldása.
Szerinte a dolog lényege az, hogy Európa szót használunk, de három különböző dolgot értünk alatt. EU-tagokat, az eurózónát és Schengent. Ez három különböző konfiguráció, nem indokolt, hogy mindháromra ugyanolyan szabályok legyenek életben.
2010 óta eltelt négy év, és az ügy megoldására kijelölt felelős, az Európai Bizottság nem tud megbírkózni az üggyel. Ha négy év nem volt elegendő, akkor öt meg hat meg hét sem lesz. Az én javaslatom az, hogy vegyük vissza a feladatot a bizottságtól, és hozzunk létre egy testületet, amely belügyminiszterekből áll, és közös döntéseket tudnak hozni a migrációs válság megoldására. A belügyminiszterek mindig életszerűbb javaslatokat tettek.
Azzal kapcsolatban, hogy az EU szerint már nincs migrációs válság, Orbán úgy reagált, hogy a migráció nem egy pattanás, ami elmúlik, hanem a népvándorlásnak egy fajtája.
Abból a helyzetből áll elő, hogy óriási népességnövekedés van Európán kívül és népességcsökkenés Európán belül. Ráadásul háború van, éghajlatváltozás van. Egyre nehezebb megélni. Nemrégen voltam Egyiptomban, megnéztem a demográfia adatokat, néhány éven belül bekövetkezik, az arab világ népességszáma meg fogja haladni az unió népességszámát. Történelmi jelenséggel állunk szemben.
A kormány családpolitikájáról szólva elmondta, hogyha megkérdezik a magyarokat, több gyereket szeretnének, mint amennyi megszületik, tehát van valami akadály a mindennapi életben, ami megváltoztatja a terveket.
A gyerekek nem születnek meg, a boldogság is kisebb lesz. Kötelességemnek érzem, hogy azonosítsuk be azokat az akadályokat, amik miatt nem vállalják az akart számú gyerekeket. Aki él a lehetőségekkel, él, aki nem, az nem. Nem akarunk senkit ráerőltetni, hogy másként éljen. Fel kell kínálnunk a lehetőséget.
