Az IDEA Intézet 2019. január 26. és 28. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján az ellenzéket támogató választók többsége szerint a „rabszolgatörvény” elfogadását követően is részt kell vennie az ellenzéknek a parlamenti munkában. Az ellenzéki szavazók többsége abban is egységes, hogy megítélésük szerint a tavaly decemberi megmozdulásokhoz hasonló akciókkal érhető el politikai változás Magyarországon. Az igazságszolgáltatás függetlensége, a választási rendszer, a korrupció, valamint a bérek és juttatások azok a kérdések, amelyek miatt utcára vonulnának az ellenzéki válaszadók.
A kutatás a decemberben megerősödő, majd januárra némileg megkopó tiltakozási hullámot követően készült. Mégis a számokból egyértelműen látszik, hogy a túlóratörvény elfogadása után új szakaszába léphet az ellenzéki munka a parlamentben. A kormányt elutasító válaszadók többsége egységes abban, hogy részt kell venniük az ellenzéki pártoknak az Országgyűlés munkájában – a következő hónapok igazi kérdése az lesz, hogy milyen lesz, lehet az ellenzéki pártok magatartása a parlamenti patkóban.
Az IDEA Intézet felmérése alapján az ellenzéki pártok támogatói leginkább azért szorgalmazzák a parlamenti politizálást, mert szerintük a pártok arra kaptak felhatalmazást a választáson, hogy az Országházban is képviseljék szavazóikat. A Jobbik támogatóinak 36 százaléka, az MSZP-szavazók 33 százaléka, a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak 45 százaléka, az LMP támogatóinak 44 százaléka fogalmazta meg ezt a véleményt. A Fidesz-KDNP támogatóinál ez a szám még magasabb, a megkérdezettek 59 százaléka ért egyet ezzel az állásponttal. A parlamentben maradást támogató érvek között megfogalmazódott az is, hogy így ellenőrizhető a kormányzati munka. Ezt az álláspontot képviseli a Jobbik szavazóinak negyede, az MSZP támogatóinak 19 százaléka, a DK szavazóinak 9 százaléka, az LMP szimpatizánsainak 24 százaléka és a Momentum támogatóinak 13 százaléka is.
Az ellenzéket támogató szavazók között is sokan vannak azonban, akik úgy látják, már nem lehet érdemi munkát folytatni a törvényhozásban. Ezzel ért egyet a Jobbik támogatóinak 18 százaléka, az MSZP szavazóinak negyede, a DK támogatóinak 32 százaléka, az LMP szavazóinak 16 százaléka, illetve a parlamenti képviselettel nem rendelkező Momentum szimpatizánsainak 35 százaléka. A Fidesz-KDNP támogatóinak 12 százaléka osztja ezt a véleményt.
A Jobbik szavazóinak 15 százaléka, az MSZP szimpatizánsainak 20 százaléka, a DK támogatóinak 11 százaléka, az LMP szavazóinak 11 százaléka, valamint a Momentum támogatóinak 10 százaléka úgy véli, a törvényhozás már nem alkalmas a kormány ellenőrzésére.
Az ellenzéki pártok támogatói abban is egyetértenek, hogy a „rabszolgatörvény” elfogadását követő megmozdulásokhoz hasonló akciókra lenne szükség, ha politikai változást kíván elérni az ellenzék. A Jobbik szavazóinak 60 százaléka, az MSZP támogatóinak 70 százaléka, a DK szavazóinak 72 százaléka, az LMP szimpatizánsainak 61 százaléka, míg a Momentum támogatóinak 65 százaléka ért egyet ezzel az állítással. A kormánypártot támogató válaszadók mindössze 14 százaléka van hasonló állásponton.
A korrupció elleni fellépés megfelelő hívószó a tiltakozáson való részvételre. A Jobbik szavazóinak 21 százaléka, az MSZP támogatóinak 25 százaléka, a DK szavazóinak 24 százaléka, az LMP támogatóinak 6 százaléka, míg a Momentum szimpatizánsainak 18 százaléka osztotta ezt az álláspontot. A kutatás eredménye szerint az ellenzéki szavazók az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán is utcára vonulnának. A Jobbik támogatóinak 12 százaléka, az MSZP és a DK szavazóinak 24-24 százaléka, az LMP szimpatizánsainak 21 százaléka, míg a Momentum támogatóinak 29 százaléka nyilatkozott így. A Jobbik szavazóinál kiemelt téma a bérek és juttatások kérdésköre, válaszadóik 24 százaléka nyilatkozott így, míg az MSZP támogatóinak 16 százaléka a nyugdíjat emelte ki. A választási rendszer erős hívószó a DK (33 százalék) és a Momentum (21 százalék) szavazóinál, az LMP támogatói (20 százalék) a munkavállalói jogokról nyilatkoztak hasonlóan.
A Fidesz-KDNP szavazóinak 18 százaléka a kormány mellett tüntetne, illetve 27 százalékuk – saját bevallása szerint – soha nem jár tüntetésre.
Kiemelt kép: Szabó Tímea Facebook-oldala
