Donald Blinken, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete olvasói levélben reagált a The New York Times cikkére, amelyben arról volt szó: öt európai ország, köztük Magyarország nem teljesíti szerződéses kötelességét, mely szerint vissza kell szolgáltatni a leszármazottaknak a nácik által elrabolt műkincseket – írta a hvg.hu.
Az 1998-as Washingtoni Egyezmény alapján ugyanis, amelyhez 44 állam csatlakozott, a résztvevők kötelezettséget vállalnak az eredeti tulajdonosok felkutatására és méltó kompenzálásukra (túlnyomórészt holokausztáldozatok egykori tulajdonát képező festményekről, grafikákról, szobrokról és más műalkotásokról van szó).
Blinken, aki 1994-1997-ig volt amerikai nagykövet Budapesten, olvasói levelében megerősíti: 1997-ben megállapodott a magyar kormánnyal abban, hogy az visszaszolgáltat Herzog Mór Lipót báró volt festmény-gyűjteményéből egy tucatnyit a báró Amerikában élő leszármazottainak, cserébe a leszármazottak néhányat felajánlottak volna Magyarországnak.
Sajnálatos módon azonban azóta mindegyik magyar kormány visszatáncolt
– állapítja meg a volt diplomata.
Herzog 1934-ben hunyt el. Kollekcióját, amely a fénypontján összesen mintegy 2500 darabból állt, felesége 1940-ben bekövetkezett halála után három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott, a náci megszállást követően számos darabja magyar múzeumokba került, az örökösök szerint azonban csak letétbe.
Kiemelt kép: A Herzog család által 2010. július 30-án közzétett dátum nélküli felvételen Herzog Mór Lipót dolgozószobájának falán gyűjteményének El Greco-festményei láthatók. Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban pert indítottak, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait. Martha Nierenberg (Herzog Mór Lipót unokája) keresete több mint 40 képet érint, amelyek értéke meghaladja a 100 millió dollárt (21 milliárd 860 millió forint). (MTI/EPA)
