A BDO Magyarország az úgynevezett rabszolgatörvény eddig leginkább vitatott elemein kívül talált egy olyat, amely tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól.
A tervezet szerint a munkáltató által közölt munkaidő-beosztás módosítható a munkavállaló kérésére, amire hozzájárulásával kerül sor. A módosítás akár előrelépés is lehetne, de jelen formájában, további garanciák nélkül, kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt.
A munkavállaló így nem kap bérpótlékot rendkívüli munkája után, az nem számít bele a rendkívüli munkaidő 400 órás kvótájába sem.
A gyakorlatban már ma is sok esetben előfordul, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést azért nem minősítik rendkívüli munkaidőnek, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárult
– közölte a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. Máriás Attila szerint a munkavállalóknak nem áll érdekében, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, de megfelelő garanciák híján ez a jövőben tömegesen előfordulhat, a gyakorlatban meg is szűnhet a rendkívüli munkaidő.
A visszaélések elkerüléséhez garanciák kellenének. Például az, hogy a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy dolgozója valóban hozzájárult a módosításhoz. Máriás Attila megfontolandónak tartaná érvénytelenségi vélelmek felállítását például olyankor, amikor a munkáltatónál eleve nincs rendkívüli munkaidő, illetve ezen belül is beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ később közleményben tudatta, hogy a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításával az a céljuk, hogy aki többet akar dolgozni, így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat lebontsák. A kormány ezért két pontban tartja különösen fontosnak a módosítást.
Az egyik, hogy a munkavállaló – a megfelelő garanciák mellett – a jelenlegi kereteken túl, ha szeretne, további munkavégzésre kapjon lehetőséget ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet. Ehhez mindig a dolgozó beleegyezése szükséges.
A másik, hogy a túlórák havi kifizetése mellett – kollektív szerződés rendelkezése alapján – a munkaidőkeret 36 hónapra is elrendelhető legyen, ezzel biztosítva a munka rugalmasabb megszervezését, ha a munkáltató és a munkavállalók képviselői kollektív szerződésben erről megállapodnak.
Kiemelt fotó: Thinkstock
