Budapesten nincs igazi bázisa semmiféle valós antiszemitizmusnak – mondta Budapest főpolgármestere hanuka első napján, vasárnap este a budapesti Nyugati téren.
Tarlós István az első hanukagyertya meggyújtása előtt mondott köszöntőjében kiemelte: ma már magától értetődő, hogy a magyar nemzet fővárosában minden közösség szabadon gyakorolhatja vallását és háborítatlanul élheti át ünnepeit. Különleges az az érték, amelyet a magukat büszkén magyarnak valló zsidó polgárok Budapestnek adtak az élet minden területén.
Nem felejthetjük el ezeket, és hálásak vagyunk értük.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt:
lassan 30 éve, hogy Magyarországon a zsidó közösség nemcsak fizikailag van biztonságban, hanem spirituálisan is megélheti az identitását.
Ez a harminc év pedig „felelősséggel is felruház”.
Megjegyezte ugyanakkor, még mindig vannak olyan zsidó gyerekek Budapesten, akik nem tudják, mi az a hanuka. Hangsúlyozta: a hanuka ünnep neve nevelést, oktatást jelent. A zsidó bölcsek tudták, hogy bármilyen identitás, a hagyomány megtartásának egyetlen záloga az oktatás, a nevelés, a tudás továbbadása a következő nemzedéknek.
A vezető rabbi szólt a CNN televízió hét európai országban és az Amerikai Egyesült Államokban végzett, az antiszemitizmus erősödését feltáró közvélemény-kutatásáról is.
Megjegyezte: a felmérés alapján Magyarország egy dologgal tűnik ki a többi ország közül: a zsidó közösségről szóló ismeretek hiányával.
A tudatlanságot megtestesítő sötétség ellen csakis fénnyel lehet küzdeni. Ezért állították fel először 1998-ban a Nyugati téren a hanukai gyertyákat, és hívták meg zsidó és nem zsidó barátaikat, hogy közösen ünnepeljenek, és másokkal is megismertessék ünnepiket, hagyományaikat.
Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte résztvevőket. Azt írta: a Nyugati téren hagyománnyá vált 8 napos ünnepségen
minden évben megerősítjük, hogy olyan országban akarunk élni, ahol minden állampolgár számára természetes, hogy szabadon gyakorolhatja vallását, és fejezheti ki ragaszkodását ősei kultúrájához.
Magyarország megbecsüléssel tekint minden zsidó származású polgárára, és valamennyi hazánkban élő vallási közösségre.
Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete szerint a hanukai gyertyák melege közelebb visz nemcsak az ünnephez és a zsidóság történetéhez, de magához a zsidósághoz is. E gyertyáknak hála „közelebb kerülhetünk családtagjainkhoz, barátainkhoz és talán még ellenségeinkhez is”.
Kiemelt kép: Jószéf Amrani izraeli nagykövet (j) és Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője meggyújtja az első hanukagyertyát
