Eposzi, gigantikus hosszúságú interjút adott az Atv.hu-nak Varga Mihály, amely mindenkinek alapolvasmány kell, hogy legyen, ha szeret elmerülni az adótechnikai részletek, társadalompolitikai motivátorok és állami szubvenciók rejtett kincsekkel alaposan megtömött világában. Ami viszont igazán érdekes, hogy Varga pénzügyminiszter beszélt a nemrég átalakított lakástakarék-pénztári rendszerről is.
Varga azt ugyan nem állította határozottan, ami az Atv.hu címében szerepel, vagyis hogy Valószínű, hogy nem tisztességes módon kötötték a szerződéseket, ezzel ugyanis a kérdezőt vádolta meg a cikkben, azt viszont elmondta, hogy szerinte nem lakáscélú, hanem spekulatív volt a nagy roham az utolsó 48 órában.
Az utolsó 48 órában tömeges volt a szerződéskötés. Ebből is látszik, hogy sok esetben nem lakáscélú, hanem spekulatív volt az igénybevétel, hozamvadász szempontok érvényesültek. Amikor sokan, tömegesen próbálnak egy 30 százalékos állami támogatást igénybe venni, akkor azt nem feltétlenül lakásfelújításra akarták felhasználni.
A tömeges szerződéskötés és a spekuláció között természetesen nincs logikai kapcsolat, hiába él ezzel az érvvel a Fidesz egy ideje. Ugyanilyen lehetséges, hogy ennyien szerettek volna még kedvezményesen lakást venni.
Varga szerint
Amikor a legnagyobb lakáskassza-piaci szereplő a begyűjtött források kétharmadát – és ebben az állami támogatás is benne van – hitelként helyezi ki az ügyfeleihez, akkor itt szerintem nem az alapvető cél teljesüléséről van szó.
Ami szintén érdekes felvetés, főleg egy olyan konstrukcióban, ahol köztudottan a négyéves időtartamot volt érdemes felvenni, amelynek a végén ennél jóval hosszabb hitelszerződést is lehetett kötni. Az ATV megpróbálta ezt cáfolni azzal, hogy a Fundamenta az utolsó időszakban 110 milliárd forint bevételt generált a gazdaságnak, de Varga ennél sokkal hatékonyabban cáfolta saját magát, mert kijavította az újságírót, hogy nem 110 milliárd, hanem 800 milliárd a bevétel.
Megkérdezték azt is, hogy ki tudja-e jelenteni, hogy nem lesz visszamenőleges a törvénykezés, amire Varga nem azt mondta, hogy ki tudja, hanem azt, hogy „miért lenne?”.
Szerinte azt, hogy szabályosak voltak-e a szerződéskötések, vizsgálhatják.
Ez nem a Pénzügyminisztérium hatásköre. Ez a pénzügyi felügyeleté. A jegybank vizsgálhatja meg, hogy valóban határidőre történtek-e a szerződéskötések.
