A férfi két társával együtt vadászott a Bokod és Pusztavám közötti területen. Pont ott, ahol a tragédiát okozó vadász földje is található. Ahogy korábban mindig, az ominózus vadászat előtt is megállapodtak abban, hogy ki melyik szektorban próbálja majd elejteni a vadakat. A balesetben elhunyt hatvanas éveiben járó vadász fél tíz előtt néhány perccel felhívta telefonon a barátját, hogy elmegy megkeresni egy elejtett vadat. A férfi örült a hírnek, kocsiba vágta a felszerelését és elindult a barátja által használt vadászterületre.
Az idősebb férfi közben megtalálta a vadat. Erről azonban a balesetet okozó férfi nem tudott és felment a barátja által használt vadászlesre. Amikor körülnézett a távcsővel, észrevett egy vaddisznónak tűnő alakot a búzatáblában, felhúzta a vadászpuskát, és azonnal tüzelt. Az éppen a vadat zsigerelő társa azonnal meghalt.
Többször is lepörgött már előttem ez a pillanat. Nincs mentségem semmire. Sokkal jobban kellett volna figyelnem. A saját földem szélén történt a tragédia. Nem tudok úgy kimenni, hogy ne ezen pörögne az agyam. Ez jóvátehetetlen
– mondta lapunknak a 44 éves vadász.
Az egyik legjobb barátomat veszítettem el. Bármennyire is szeretném meg nem történté tenni a dolgokat nem lehet. Beszéltem az elhunyt barátom hozzátartozóival, de azt nem tudom, hogy ők hol helyezik el a lelkükben azt, hogy pont én okoztam a tragédiát. Erről nagyon nehéz beszélni. Azt tanácsolták, hogy amíg le nem zárul az ügy addig inkább ne keressem a szeretteit. Pedig pont azért lett volna fontos, hogy személyesen is találkozzak velük, hogy legalább megtudjam, miben tudok nekik segíteni. Abban szeretnék, amiben megengedik
A 44 éves férfitól a halálos baleset után lefoglalták a vadászpuskáját. A tragédia óta már közel fél év eltelt, de eszébe sem jut, hogy felkeresse a közelében lévő kedvenc vadászhelyeit. Erről így beszélt:
Nem tudom, hogy a történtek után valaha is elmegyek-e még vadászni. Ez eszembe se jut. Az hogy engem, hogy ítélnek meg a baleset óta az egy tetszőleges dolog, mert se jobb, se gonoszabb nem lettem. Senki nem tudja átérezni azt, ami lejátszódik bennem. Naponta megélem ezt a szörnyűséget, az amnézia lenne a legjobb. Ezt ugyanis az ember soha életében nem fogja kitörölni az emlékeiből. Nem lehet meg nem történté tenni.
A büntetlen előéletű vadász tőlünk tudta meg, hogy az ügyészség halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt nyújtott be ellene vádiratot. Az ügyészség álláspontja szerint megsértette a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény előírásait is, hiszen csak akkor szabad lövést leadni, ha minden kétséget kizáróan felismerte a vadat, és azzal senki épségét nem veszélyezteti. Arról nem beszélve, hogy a lövés előtt mérlegelni kellett volna a lövedék várható útját és a becsapódás helyét is, amit ugyancsak nem tett meg. A várható büntetéséről ezt mondta:
Nem tudom, hogy milyen büntetésre számíthatok. Vélhetően felfüggesztett börtönbüntetést kapok. A legszörnyűbb azonban nem ez, hanem az, hogy elvettem az egyik legjobb barátomtól és a gyermekeitől azt az időt, amíg még egymással tölthettek volna. Most született meg az unokája, de nem érhette meg. Pedig biztos, hogy nagyon várta már.
