Belföld

Így néz ki egy Soros- és ENSZ-összeesküvés eredettörténete

Kevés élő emberről született annyi összeesküvés-elmélet, mint Soros Györgyről, a magyar származású amerikai milliárdosról. Ezek egy részének terjesztésében a magyar kormány is aktív szerepet vállalt, de nem kizárólag az övék az érdem. Sőt, a külföldön létező, Soros Györggyel kapcsolatos összeesküvés-elméleteknek sokkal komolyabb kultúrája van. Soros ördögi szerepe szinte minden gyanús politikai ügy mellett felsejlik, ennek köszönhetően iszonyatos mennyiségű szakirodalom lelhető fel a témában.

De van egy olyan, ami valamennyire összeköti a magyar kormány működését és a nemzetközi közösséget az összeesküvés-elméletek gyártásában. Ez pedig az, hogy Soros György finanszírozná a menekültválságot. Ennek egy egészen niche-szegletébe ment bele a Magyar Idők, amely második napja közöl cikkeket arról, hogy Soros áll a mögött, hogy az ENSZ menekülteket segítő szervezete előre feltöltött MasterCard kártyákat ad ki menekülteknek.

Ezzel egyetlen probléma van: hogy nem igaz. 

A Snopes egy olyan oldal, amely elsősorban arra jött létre, hogy kamuhíreket és összeesküvés-elméleteket cáfoljon. A Sorossal kapcsolatos anyag mennyiségének érzékeltetéséhez pedig elég csak itt rákeresni a Snopeson a milliárdos nevére, és elképesztő mennyiségű cáfolt feltételezést kapunk.

Az eredeti hír meglepő módon Szlovéniából származik, ahol a jobboldali Nova24TV közölte, hogy Bosznia-Hercegovinában olyan menekült férfiakat láttak, akiknél ilyen MasterCard debitkártyákat találtak. Az egészben a legszebb az, hogy a Nova24TV Habony Árpád szlovén üzlettársának lapja. A vád egy meg nem nevezett rendőrtiszttől indul, akitől a Nova24TV azt idézi, hogy

olyan migránsok, akiket egyszer már elkaptak és visszaküldtek, pár nappal később újra megpróbálnak bejutni Horvátországba. Néhányan tényleg szegények, de néhányan nagyon jól fel vannak szerelve. Új cipőjük, ruhájuk, drága mobiljuk van. Néhányuknál olyan MasterCard kártyákat is láttak, amelyeken nincs név. Pénzt lehet velük felvenni ATM-ekből, de nem tudni, ki finanszírozza ezt.

A cikkben szerepel egy kép pacsizó fiatal fekete férfiról, és alatta szerepel, hogy a kép csak illusztráció. De a cikk szövegét és a képet rengeteg másik beazonosíthatatlan oldal is átvette, csak ők már elfelejtették feltüntetni, hogy a kép illusztráció.

Egy ilyen cikk már úgy hozta le a szöveget, hogy

megoldódott a rejtély, hogyan képesek a szegény migránsok finanszírozni az útjukat Európába. Az ENSZ, az EU és Soros György a MasterCarddal szövetkezve dollárszázmilliókat helyeztek el előre feltöltött debitkártyákon, az európai adófizetőket pedig senki nem tájékoztatta arról, mire megy el az adójuk.

A pacsizó fiatalokról szóló kép mellé pedig odavágtak egy másikat, amelyen egy ENSZ Menekültügyi Hatóság feliratú debitkártya szerepel.

Hiába nem szerepelt az eredeti hírben Soros György neve, ezek az oldalak simán kiegészítették vele. Ez pedig azért történhetett, mert összemostak két, amúgy létező, menekülteket segítő kezdeményezést.

Az egyik az UNHCR, vagyis az ENSZ menekültügyi szervezetének a programja volt, ami Moldovában indult el 2011-ben. Ez összesen 10,5 millió embernek adott segélyt 94 országból, úgy, hogy ezt a segélyt vagy előre feltöltött debitkártyákon, vagy mobilfizetéssel tudták felhasználni. Az ENSZ hat hónapig adott a menekültkérelmet beadó embereknek segélyt, amíg el nem bírálták az ügyüket Moldovában. Moldova egyébként Európa legszegényebb országa, ezért kellett itt segíteniük.

De az ENSZ programja nem kapcsolódott a MasterCard programjához, amely egyrészt a szerb kormánnyal, másrészt a Mercy Group nevű szervezettel működött együtt, hogy az ilyen eldobható kártyákkal segítsenek a menekült családokon. A családok 210 euróval feltöltött kártyákat kaptak, amelyeket a szerb munkaügyi minisztérium fizetett. A Mastercard a technikai hátteret adta.

És van egy harmadik program is, amelyben Soros valóban együttműködött a MasterCarddal, valamint a Humanity Ventures nevű humanitárius szervezettel. Itt az volt a cél, hogy a migránsoknak olyan hozzáférést adjanak, amellyel megtérülő üzleti befektetéseket tudnak tenni, ráadásul olyanokat, amelyek alapvető társadalmi infrastruktúrát teremtő szolgáltatásokat hoznak létre. Soros 50 millió dollárt fektetett be a projektbe.

A lényeg tehát az, hogy az ENSZ részt vett egy MasterCard-programban, amellyel alapvető szükségletekre adtak támogatást menekülteknek. Soros pedig részt vett egy másik MasterCard-programban, amellyel üzleti lehetőséget próbáltak adni menekülteknek. De nem volt olyan, hogy Soros finanszírozta volna az ENSZ kártyáinak szétosztását a menekültek számára.

Ez persze nem akadályozta meg Kósa Lajost abban, hogy ezt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnökeként hírként ismertesse. Onnan lehet tudni, hogy pontosan ezt a két hírt mosta össze, hogy arról beszélt,

az unió bizottsága és az ENSZ főbiztossága több mint 130 millió eurót osztott ki összesen a migránsok között, s ezen felül Soros György mintegy 500 millió dollárt költött erre.

Azt is hozzátette, hogy

ilyen módon a terrorizmust, s a szervezett embercsempészetet finanszírozzák az uniós polgárok, köztük a magyar állampolgárok adójából. Az Európai Bizottság, az ENSZ menekültügyi főbiztossága és Soros György bebizonyította, hogy teljes mértékben alkalmatlanok, továbbá veszélyeztetik az Európai Unió biztonságát és az unió jogrendjét.

Ami messzebb megy a legdurvább fake news-lapoknál is, hiszen még ott sem állítottak olyat, hogy a humanitárius programok és a terrorizmus között bármilyen kapcsolat lenne. Kósa szerint viszont

a névtelenül kibocsátott bankkártyák ügyénél komolyabb biztonságpolitikai aggály nem is létezik, akár „töltött fegyvert is osztogathatnának ismeretleneknek”.

Ami már azért sem igaz, mert létezik komolyabb biztonságpolitikai aggály, például, ha töltött fegyvert osztogatnának ismeretlenek. A Magyar Idők csütörtöki száma például majdnem meg is vádolja ezzel az ENSZ-t.

A felvett összegből ugyanis akár kábítószert és fegyvert is lehet venni, a hatóságok ugyanis nem tudják nyomon követni.

Ami igaz, de a felvett pénzből magyar államkötvényeket is lehet venni, hiszen nem tudják nyomon követni. És ugyanez a vád igaz például a készpénzre általában, hiszen azt sem lehet nyomon követni, és szoktak is belőle drogot, valamint fegyvert venni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik