A magyar kormány azt mondta az amerikai nagykövetségnek, hogy nem írják alá a szerződést a CEU működéséről, jelentette be Michael Ignatieff, az egyetem rektora egy diákoknak tartott fórumon. Ha ezt december elsejéig nem teszik meg, akkor a rektor szerint a CEU Bécsbe teszi át a központját. A magyar campust nem hagyják itt, csak az amerikai diplomát adó programokat költöztetik Bécsbe, a Közép-Európai Egyetem programjai maradnak. A változás csak az új hallgatókra vonatkozik, akik Magyarországon kezdték el a tanulást, azok be is fejezhetik itt.
A rektor sokadszorra is kiemelte, hogy nem fogják teljesen itthagyni Budapestet, de a CEU amerikai diplomát adó programjainak Bécsbe költöztetése a lehető legdurvább verzió azon kívül, hogy konkrétan bezárnak és eladják az épületet. A bécsi polgármester és Kurz kancellár is nagyon támogatják a CEU ottani campusát.
Ignatieff a nem akadémiai munkatársakat azzal nyugtatta, hogy senkit nem hagynak hátra, és tudják, milyen komoly nyomás alatt áll mindenki. Elmondta azt is, hogy a CEU túl fog élni és továbbra is sikeres lesz, ami veszélyben van, az az oktatás szabadsága és a jogállam Magyarországon.
Szerdán megírtuk, hogy Michael Ignatieff meghívót küldött ki a diákoknak, amelyben szűkszavúan csak annyit írtak, hogy a fórum fontos lesz.
A harc kezdete
A CEU és a kormány harca tavaly április elején kezdődött, amikor a kormány előzetes egyeztetés nélkül, egy hét alatt benyújtott és elfogadott egy törvénymódosítást, amely kimondta, hogy külföldi egyetem akkor folytathat Magyarországon oktatási tevékenységet, ha a működéséről kormányközi megállapodás született és a székhelye szerinti országban is ténylegesen felsőoktatási képzést folytat. Ennek bizonyos részei 28 magyar felsőoktatási intézményt is érintettek, de kizárólag a CEU működését lehetetlenítette volna el.
A kormány rendszeresen azt hozta fel kritikának, hogy az egyetem úgy ad két diplomát Magyarországon – egy amerikait és egy magyart -, hogy az Egyesült Államokban nem is végez valódi oktatási tevékenységet. Ezt a CEU orvosolta, mert megegyezett a Bard College-al, hogy New York államban is oktassanak. Egyedül az államközi szerződést kellett volna megkötni, hogy az egyetem működhessen, de ezt egy év alatt sem sikerült elintézni, még a határidőt is ki kellett tolni miatta.
A magyar kormány a hírek szerint abban bízott, hogy Orbán személyesen Trumppal kötheti majd meg a szerződést, de azzal nem számoltak, hogy az oktatás Amerikában tagállami hatáskör, ehhez Trumpnak semmi köze. New York állam képviselői szerint pedig a magyar kormány halogatta a megegyezést.
Közben az egyetem megegyezett Bécs városával arról, hogy ott is létrehoznak egy campust, és oktatási tevékenységet végeznek majd. Az ottani központot már építik.
Fontos ügy
A CEU ügye nemzetközi viszonylatban talán a legfontosabb ügy Magyarországon. Nyugat-Európában ugyanis szinte elképzelhetetlen, hogy egy kormány szimplán ideológiai okok miatt ellehetetlenít egy egyetemet. Márpedig a CEU-val pontosan ez történt.
Nem csak az Európai Parlamentben került szóba az ügy, de az amerikai politika is keményen reagált rá. David E. Cornstein, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete is ezt tartotta a legfontosabb ügynek, amit Magyarországon el kell intéznie. Cornsteint ugyan Trump nevezte ki, de nyilvánosan is bevallotta, hogy eddig ezzel az üggyel foglalkozott a legtöbbet, amióta Magyarországon van.
A CEU ügye azért is lehet kiemelten fontos az amerikaiaknak, mert ebben a modellben több amerikai egyetem is működik a világban, amelyek az Egyesült Államok befolyásának, vagy soft powerének a gerincét adják. Ha Magyarországról, az EU egyik tagországából büntetlenül el lehet zavarni egy amerikai egyetemet, akkor miért ne tehetnék meg ugyanezt Bejrútban, vagy Kairóban.
Cornstein azt is elmondta, hogy legalább 25 szenátorral beszélt Magyarországról, demokratákkal és republikánusokkal is, és szinte mindenkinek a CEU ügye volt az első kérdése. A nagykövet megígérte, hogy ha eljön az idő, fel fogja emelni a hangját az ügyben.
