A Szekszárdi Törvényszék 8 év börtönre ítélte azt a korábban Pécsett ügyvédként dolgozó férfit, I. r. vádlottat, aki 2006 és 2011 között összesen 2 milliárd forintot meghaladó nagyságrendben vert át 182 embert.
A bíróság emellett 250 napi tétel, összesen 500 ezer forint pénzbüntetésre, illetőleg 2 év 2 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte az ügy II. r. és III. r. női vádlottakat, akik szintén hasonló bűncselekmények miatt álltak a bíróság előtt.
I. r. vádlott éveken keresztül színlelt letéti, megbízási és kölcsönszerződések keretében, havi 5-7% mértékű, biztosan elérhető kamat ígéretével vett át különböző pénzösszegeket magánszemélyektől és gazdasági társaságoktól anélkül, hogy ténylegesen befektetési tevékenységet végzett volna.
Az ügyvéd a banki kamat mértékéhez képest jóval magasabb mértékű kamatot csak kis részben fizette meg a sértetteknek. A részbeni visszafizetésekre más sértettektől kapott pénzekből került sor. Az ügyvéd a megtévesztő tevékenységével több mint 2 milliárd forint kárt okozott, ebből 904 millió forint térült meg.
A Szekszárdon korábban szintén ügyvédként tevékenykedő II. r. vádlott, valamint a Dombóvár és Mohács környékén tevékenykedő III. r. vádlott az I. r. vádlottéhoz hasonló, pénzügyi befektetési szolgáltatásnyújtást színlelő tevékenységgel megközelítőleg 80 millió forint, illetőleg 90 millió forintnyi kárt okozott.
A törvényszék az I. r. vádlottat 182 rendbeli csalás, valamint 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek.
A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe jelentős súllyal az eljárás időbeni elhúzódását, a büntetlen előéletű vádlott részbeni ténybeli beismerését, valamint az okozott kár részbeni megtérülését. Súlyosító körülményként értékelte a sokszoros halmazatot, hogy a férfit a cselekményeit ügyvédi hivatásának felhasználásával követte el. Mindezek eredményeként a bíróság az egyébként 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény büntetésének középmértékétől enyhébb szankció kiszabását látta célravezetőnek I. r. vádlottal szemben.
A törvényszék II. r. vádlottat jogosulatlan pénzügyi tevékenység vétségében, míg III. r. vádlottat 31 rendbeli csalás bűntettében mondta ki bűnösnek.
A bíróság továbbá elrendelte az I. r. vádlott letartóztatását a másodfokú eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig.
Az ítélet nem jogerős, ellene az I. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, illetve a büntetés enyhítésért jelentett be fellebbezést, A II. r. vádlott és védője, valamint az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fent, míg a III. r. vádlott és védője nem jelent meg az ítélethirdetésen.
