Augusztus utolsó napján tették közzé a Nemzeti Alaptanterv tervezetét, melyről most a NAT-ot készítő kutatócsoport szakmai vezetője nyilatkozott a Magyar Időknek.
Csépe Valéria elmondta:
a Nemzeti alaptanterv egyszerűen fogalmazva egy olyan tanuló- és tanulásközpontú tantervi alapvetés, amely az oktatás és nevelés elérendő céljait és követendő értékeit írja le. Ugyanakkor fontos látni, hogy minden új alaptanterv önmagában csak szándék, sikere a megértéstől, a befogadástól és a megvalósítástól függ. Erre most látok esélyt.
Egy példát mondott arra, hogy ez a NAT mennyivel másabb a korábbiakhoz képest:
A tervezésnél abból indultunk ki, hogy mi a legfontosabb ahhoz, hogy az igen gyorsan változó világot megértsék a gyerekeink, s felnőttként olyan tudásuk legyen, amely jól alkalmazható. Olyan alaptantervet igyekeztünk készíteni, amely a legkorszerűbb tanulástudományi eredményekre alapoz, ötvözi a magyar és európai kultúrát és hagyományait, a hazai pedagógia progresszív irányzatait, valamint a modern műveltség – nemzetközi egyetértést élvező – elveit.
Igyekeztek a NAT-ot úgy elkészíteni, hogy a túlterheltség csökkenjen:
Munkánk során – s ez különösen fontos lesz a kerettanterveknél – az ismeretek mennyiségét kellett minden fejlesztő munkacsoportnak úgy csökkentenie, hogy az új ismeretek megértése, feldolgozása ne töltse ki a teljes tanórai keretet, s a fennmaradó időben lehessen a lemaradókat támogatni, a tehetségeseknek több feladatot adni, s mindenkinek biztosítani a megjelölt tanulási eredménycélok elérését.
A nulladik órát nem javasolják, mert megítélésük szerint az megzavarja az alvás-ébrenléti ciklust, és a kamaszoknak a nyolcórai kezdés is kínszenvedés, nemhogy a hétórai.
A NAT tervezetének emberképe magyar és európai, ideálja a harmonikus, folyamatosan tanulni tudó, a világ változásaihoz megfelelően alkalmazkodni képes, környezetét aktívan alakító, gondolkodó ember
– nyilatkozta a lapnak.
Differenciálás, személyre szabott oktatás
A tantervet pedig attól tartja nemzetinek, hogy „ez Magyarország alaptanterve. S attól is, hogy a nemzeti identitást erősítő tartalmak akkor és úgy jelennek meg, amikor és ahogyan ezt az értelmi és érzelmi fejlődés lehetővé teszi”.
Az iskolakezdésnél arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyerekek, amikor bekerülnek az iskolába nagyon sokfélék, különböző előzetes tudást hoznak az óvodából, a családból, ezért sok időt és figyelmet kell fordítani rájuk az első években. Ahhoz, hogy mindenkit egy szintre hozzanak fel, meglátása szerint differenciált, személyre szabott oktatásra, mindenekelőtt pedig jó tanítókra van szükség. A tanító alkalmassága, személyisége fontosabb minden másnál, nyilatkozta Csépe Valéria.
Az értékeléssel kapcsoltban újdonságként említette, hogy „fejlesztő értékelés alkalmazható a nevelési-oktatási szakaszok váltásakor, vagyis az ötödik és a kilencedik évfolyamokon, s új tantárgyaknál legalább az első hónapban fejlesztő, a köznyelvben szövegesnek nevezett értékeléssel orientálhatják és motiválhatják a tanárok a tanulókat”. Kiemelte azt is, hogy a NAT-tervezet egyik célja az élménypedagógiának lehetőséget adni és a tanuláshoz való pozitív viszonyulást alakítani.
Az olvasással kapcsolatban úgy fogalmazott:
Kérdés persze, hogy ezt a műveltséget kell-e meghatároznunk, vagy azt, hogy milyen művek pallérozzák az elmét, fejlesztik gyerekeink gondolkodását, nyelvi kifejezőkészségét, képzeletét, érzelmeit, identitását.
Szóba került a komoly vitát kiváltó kémia, fizika és biológia összevonása is:
A legfontosabb üzenetünk persze az, hogy a természettudomány nem egyszerűen tantárgy, hanem gondolkodásmód. Ezt pedig egy moduláris felépítésű tantárgy ugyanúgy támogatja, mint a külön tantárgyakban tanult és tanított.
( Magyar Idők, kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás)
