Százötven millió gyereknek, a 13-15 év közötti diákok felének volt már része iskolai erőszakban – derül ki az UNICEF legújabb, a tanévkezdés idején nyilvánosságra hozott jelentéséből.
Világszerte körülbelül minden harmadik gyereket zaklatnak, és ugyanilyen arányban vettek már részt verekedésben. A szervezet ugyanakkor megjegyzi, hogy az erőszak nem kizárólag a zaklatásból és a verekedésből áll. A diákoknak gyakran kell szembenézniük a büntetés megalázó formáival, szexuális és nemi alapú erőszakkal is.
Példaként hozzák fel, hogy körülbelül 720 millió iskolás korú gyermek él olyan országokban, ahol az iskolai testi fenyítést nem tiltja a törvény.
A jelentésben kiemelik, hogy az iskolai erőszak a testet, az elmét és akár az életet is veszélyezteti. Sérüléseket okoz, depresszióhoz, szorongáshoz, és kirívó esetben öngyilkossághoz vezethet. El Salvadorban a megkérdezett 13-15 év közötti diákok 23 százaléka mondta azt, hogy biztonsági okokból egy vagy több napot hiányoztak az iskolából az előző hónapban.
A gyermekek ellen elkövetett erőszak általános, de sosem elfogadható. Nemcsak az iskolában, sehol. És nem lehetetlen leszámolni vele. Az iskolák olyan ellenőrzött intézmények, ahol a diákok és a felnőttek egyetlen cél érdekében gyűlnek össze: hogy tanítsanak és tanuljanak. Ilyen körülmények között meg lehet állítani az erőszakot
– fogalmaztak.
Fotó: Thinkstock
Becslések szerint 158 millió 6-17 év közötti gyerek él háborús környezetben. Számukra már a tanterem sem jelent biztonságot, gyakran az órák közben kell fedezékbe vonulniuk a bombák, fegyveresek elől. Az iskolába és a hazavezető út pedig maga a frontvonal.
Az UNICEF 2017-ben a Kongói Demokratikus Köztársaságban 396, Dél-Szudánban 26, Szíriában 67, Jemenben pedig 20 támadást regisztrált iskolák ellen. 1991 november és 2018 májusa között 70 iskolai lövöldözés történt 14 országban.
Súlyos a baj Magyarországon is
A jelentés 38 fejlett ipari országban is összevetette a 13-15 éves gyerekek válaszait arra a kérdésre, hogy az utóbbi néhány hónapban voltak-e bántalmazás áldozatai, vagy részt vettek-e verekedésben az elmúlt egy évben.
Magyarországon a gyerekek 25%-a mondta azt, hogy bántalmazták valamilyen módon a társai az iskolában, 36%-uk pedig arról vallott, hogy részt vett verekedésben az elmúlt egy hónapban.
A térségben Szlovákiában 25%-ot bántalmaztak és 38% verekedett, Ausztriában 35% és 31% az arány, Szlovéniában 21% és 32%. A legtöbb diákot Litvániában bántalmazzák társai (52%), a legkevesebbet Örményországban (7%).
Svédországban a legjobb a helyzet (28%), míg Litvániában a legrosszabb (66%). A környező országok – Ausztria (51%), Szlovákia (51%), Románia (54%) – adatai nem sokban térnek el a magyartól, egyedül Horvátország emelkedik ki a mezőnyből a 41%-os eredménnyel. Összességében elmondható, hogy a legjobban a skandináv országok szerepeltek. Az Egyesült Királyság 34%-os eredménye jónak mondható, Németországban 42% volt az igenek aránya, Olaszországban 37%, Oroszországban pedig 53%.
Rangsorok
13-15 évesek közül, akit bántalmaztak:
1. Örményország 7%,
21.Magyarország 27%,
41.Litvánia 52%.
13-15 évesek közül, aki részt vett verekedésben:
1. Portugália 20%,
30. Magyarország 36%.
38. Örményország 40%.
13-15 évesek közül, akiket bántalmaztak és/vagy verekedésben vett részt:
1. Svédország 28%,
30. Magyarország 51%,
38. Litvánia 66%.
Dr. Tausz Katalin, az UNICEF Magyarország gyerekjogi igazgatója szerint van megoldás a gyerekek védelmére. Ő a következő üzenetet fogalmazta meg az oktatási rendszer szereplőinek a 24.hu megkeresésére:
Az iskola az ismeretek átadásán túl fektessen nagyobb hangsúlyt a gyerekek magatartási formáinak, személyiségének alakítására, vagyis többek között arra, hogy miként kezeljék a konfliktusaikat az erőszakmentes kommunikáció eszközeivel.
Az iskolai erőszak mértéke egyébként nem feltétlenül függ össze azzal, hogy egy ország milyen gazdasági helyzetben van. Afganisztánban a diákok 41 %-a jelezte, hogy részt vett verekedésben az elmúlt 12 hónapban, Bangladesben ez az arány mindössze 21%-os, míg az afrikai Dzsibutiban 60%-os.
Gyerekek, akik az erőszak ellen harcolnak
- Nqobile
A dél-afrikai lány 13 éves korában hazafelé tartott az iskolából, amikor szexuális erőszak áldozata lett. Ezt követően önértékelési zavara lett és folyamatos szégyenérzete volt. Azt mondta:
Az iskolában soha nem beszéltem róla senkinek. Nagyon nehéz volt. Az itteni kultúrában ez a téma tabunak számít.
A most 18 éves lány azóta az intézmény önkénteseként próbál tenni az erőszak ellen, és minden zaklatott gyereknek azt javasolja, ne tartsa magában fájdalmait. Pszichológiát szeretne majd tanulni, hogy a traumán átesett fiatalokkal foglalkozhasson.
- Angeline
A malajziai lány internetes zaklatás, azaz cyberbullying áldozata volt iskolás korában Kuala Lumpurban. 18 évesen már riporterként dolgozik a R.AGE nevű fiatalokból álló díjnyertes lapnál, ahol a netes megfélemlítésről és a gyerekkereskedelemről írnak.
Ő 14 éves volt, amikor nézeteltérés történt közte és egyik barátja közt egy iskolai projekten, ami aztán fájdalmas online veszekedésbe torkollt. Heteken belül a teljes baráti társasága kiközösítette őt, nem ültek mellé a tanórákon, és egyáltalán nem beszélgettek vele.
Bár később sikerült kibékülnie velük, Angeline szerint ez a tapasztalat egy életre megváltoztatta őt:
A kimondott és az interneten posztolt gondolatok ereje visszafordíthatatlan. Ekkor szembesültem vele, hogy egyetlen szóval mennyire megbánthatunk egy embert.
- Stephane
Az egykori bandatag Stephane ma már az iskola békeklubjának vezetője. Az elefántcsontpárti kormány 2011-ben indította útjára a programot, hogy békés körülményeket teremtsen az országban a hosszú évekig tartó fegyveres konfliktusok után.
Stephane egy barátja unszolására csatlakozott a klubhoz, aminek később az első számú embere is lett. Ráadásul sok volt bandatagot is becsábított a csoportba. Így összegzett:
8 éves koromban már tudtam, hogyan kell fegyvert fogni és lőni. De nem vagyok már az az erőszakos gyerek, aki voltam. A negatív múltamat egy pozitív jövőre akartam cserélni.
