Nemrég megírtuk, hogy nem adta ki a bíróság Hernádi Zsolt MOL-vezért Horvátországnak. A kiadatásról szóló újabb tárgyalás csütörtök délután kettő órakor kezdődött, de a Fővárosi Törvényszék sajtóirodája erről csak hat perccel kettő után tájékoztatott.
A Törvényszék most egy közleményt is kiadott, amelyben megindokolták, miért nem adják ki Hernádit. Az indokok között szerepel a korábban többször előkerült kifogás, amely szerint ezt az eljárást egyszer már lefolytatták, ezért nem lehet még egyszer lefolytatni másik uniós országban.
a Fővárosi Törvényszék 2014. május 26-án – az elfogatóparancsban szereplő tényállás alapján – már hirdetett ítéletet a terhelt ellen egy nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban. Ítéletében akkor a Törvényszék a H. Zs. elleni eljárást megszüntette. Ez a döntés később jogerős is lett.
– írja a Fővárosi Törvényszék. De a legfontosabb indok nem ez, hanem az, hogy
Erről azt írják,
Az európai elfogatóparancs végrehajtása megtagadásának elsődleges oka az, hogy az ügyre vonatkozóan az elmúlt időszakban olyan döntések születtek – többek között – a horvát Alkotmánybíróságon és a genfi választottbíróságon (UNCITRAL) is, amelyek alapján megállapítható: fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása.
A bíróság arról is döntött, elévült-e a bűncselekmény, hiszen az ügyészség ezzel érvelt. Azt írják:
A bíróság végzésében megállapította, hogy az elfogatóparancs alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége nem évült el, mivel az elévülési időt az újabb elfogatóparancs kibocsátása megszakította.
Viszont az elfogatóparancs ezzel nem szűnik meg Hernádi ellen, csak Magyarországon nem hajtják végre.
A bíróság kiemelte, hogy a döntése nem jelenti a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancs megsemmisítését, mivel azt csak a kibocsátó állam teheti meg. A Törvényszék döntése szerint az elfogatóparancs Magyarországon nem végrehajtható.
Az ítélet ellen nem fellebbeztek, így az jogerős.
Korábban megírtuk, hogy a Horvátországban nyaraló Orbán Viktor még Andrej Plenkovic kormányfővel is egyeztetett informálisan az ügyről. A horvát Vecernji List napilap szerint a két miniszterelnök találkozott a nyaralás alatt, és a legfontosabb téma a Mol és az INA olajtársaság viszonya volt, ezen belül pedig Hernádi Zsolt kiadatása Horvátországnak.
A horvát rendőrség korábban kérte az Interpolt, hogy újítsa meg az elfogatóparancsot Hernádival szemben, aki ellen 2013-ban emelt vádat a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség. A vezérigazgatót azzal vádolják, hogy 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt juttatott Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezze az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi az elmúlt években következetesen visszautasította a horvát hatóságok által megfogalmazott vádakat.
Mivel Hernádi önszántából nem tett eleget a bírósági idézésnek, a horvátok kérték átadását a magyar bíróságtól az európai elfogatóparancs keretében. Azonban a Fővárosi Törvényszék korábban megtagadta ezt, döntését azzal indokolva, hogy az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és amely eljárást végül bűncselekmény hiányában 2012-ben megszüntették.
Ugyanakkor a horvát hatóságoknak az volt az álláspontjuk, hogy a két országban zajló eljárások között nem lehet egyenlőségjelet tenni, ugyanis az előbbiben Hernádi terhelt, míg az utóbbiban csak tanúként szerepelt. Ezután fordult a horvát bíróság az Európai Unió bíróságához, többek közt arra várva választ, hogy nem sértett-e uniós jogot az, ahogyan Magyarország, illetve több uniós állam – Németország és Ausztria – is elutasította vagy figyelmen kívül hagyta a Mol elnök-vezérigazgatója ellen Horvátországban kiadott európai elfogatóparancsot.
Az Európai Bíróság július végén hozott döntést az ügyben. Közleményéből kiderült, hogy a magyar hatóságok nem Hernádi ellen indítottak eljárást és azt zárták le bűncselekmény hiányára hivatkozva, hanem ismeretlen tettes ellen folyt az eljárás, és Hernádit csak tanúként hallgatták meg. Az Európai Bíróság döntése szerint erre hivatkozva nem tagadható meg az európai elfogatóparancs.
Ezután a kérdés az, hogy a magyar hatóságok végrehajtják-e az európai elfogatóparancsot? – így reagált a 24.hu megkeresésére akkor a Zágráb Megyei Bíróság helyettes szóvivője az Európai Bíróság döntésére. A mostani tárgyalást azért kellett kitűzni, mert a horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató ellen korábban kiadott elfogatóparancsot.
