A Duna extrém alacsony vízállása a hajózás kárára megy

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökken.

Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége elnöke katasztrófálisnak nevezte a Duna mostani vízszintjét a vízi áruszállítással foglalkozó vállalkozások számára.

A Duna egyes szakaszain, például Németországban, már üresen sem tudnak közlekedni a hajók, a magyar szakaszon is vannak olyan gázlók, ahol nehezen lehet csak hajózni, itt a hajók szállítási kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, ami a gazdaságosság határa alatt van.

A társaságok egy része „könnyíti” a hajót azon a szakaszon, ahol a vízállás még lehetővé teszi a közlekedést, a szállítmány egy részét kisebb hajókra pakolják át. Ahol az alacsony vízállás miatt már nem lehet hajózni, és a rakományt el kell juttatni a rendelkezési helyre, ott az árut közútra terelik.

Alacsony vízállás esetén, a hajótulajdonos dönthet úgy, hogy megáll, és megvárja a magasabb vízszintet, ilyenkor jelentős a fuvarveszítés, ugyanakkor a hajó napi költségét ki kell fizetni, ami komoly veszteséget jelent a vállalkozásnak.

Spányik Gábor, a Mahart PassNave Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az extrém alacsony vízállás miatt kénytelenek voltak a hajóforgalmat korlátozni.

A Kis-Duna ágban a járatok Szentendrénél tovább nem tudnak közlekedni, egyes kikötőket, például a kis ágban Tahitótfalut, és Leányfalut, a nagy ágban Zebegényt jelenleg nem tudják kezelni.

Azok a szállodahajók, amelyek merülése 16 deciméternél (dm) nagyobb, Komáromnál délebbre nem tudnak jönni. Hozzátette, mindent megtesznek, hogy az utasokat hátrány ne érje, példaként említette, hogy azokat a programokat, amelyek eredetileg Budapestről indítottak volna, átszervezték komáromi indulásra.

A menetrendi nehézségeket a hajójáratok átszervezésével próbálják áthidalni, hogy minden utasuk eljusson a célállomásra, így jelenleg csak a Nagy-Duna-ágban lehet Visegrádra és Esztergomba eljutni.

A Szárnyashajók közül csak a legkisebb, a Bíbic típusú hajó tud biztonságosan közlekedni – közölte Spányik Gábor, aki szerint a társaság komoly veszteséget szenved el az alacsony vízállás miatt, a kiesést 100 milliós nagyságrendűre prognosztizálják, a veszteséget pedig költségcsökkentéssel enyhítik.

Cseh Ottó, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a kikötő kapacitását érzékenyen és negatívan érinti a Duna alacsony vízállása, a hajós társaságok kisebb forgalmat generálnak náluk is, a hajók alacsonyabb raksúllyal közlekednek. Becslésük szerint a hajós társaságok 20-50 százalékkal kevesebb kikötői szolgáltatást vesznek igénybe tőlük, mint normál vízállás esetén.

Kiemelt kép: A Duna alacsony vízállása miatt megfeneklett pontonhíd a pesti alsó rakpartnál 2018. augusztus 9-én. MTI/Szigetváry Zsolt