- Az egészségügyi-szociális szektorban 2017-ben emelkedtek a bérek, de a havi átlagkereset így is 200 ezer forint alatt maradt.
- A legjobban kereső egészségügyi szakdolgozók bruttója 400 ezer forint körül volt.
- Akadtak azonban olyanok, akik a nagy átlag 20-25-szörösét tehették zsebre.
Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszternek 2017-ben –, amikor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatói székében ült – 4,75 millió forintos hivatalosan bevallott havi bruttó jövedelme volt. Már írtunk róla, hogy hiába kérdeztük kitartóan a minisztériumot, hónapok óta nem árulják el, hogy az egészségügy kormányzati felelőse hogyan tudott összeszedni ennyi pénzt.
Az állami egészségügyben az elmúlt években, évtizedekben hatalmas szakadék alakult ki: miközben szakképzett ápolók és orvosok tömegei hagyták el az országot a megszégyenítően alacsony bérek miatt, egyes vezető pozíciók birtokosai olyan keresetre tehettek szert, amely a nyugati országok elitjében is versenyképes lehetne. A Mercedesekben, ingatlanokban realizálódó milliók egyik – és nem az egyetlen – forrását a külföldi gyógyszercégek biztosították.
A klinikai vizsgálatok a vadonatúj, innovatív gyógyszerek piaci megjelenését megelőző főpróbát jelentik. Ilyenkor sok páciens bevonásával, néha több országban párhuzamosan nagy csoportokon vizsgálják a hatóanyagok működését.
A főpróbát csak akkor lehet megtartani, ha előtte már bizonyították, hogy a készítmény hatásos és nincsenek ártalmas mellékhatásai. Ezért a klinikai vizsgálatokat évekig tartó, hatalmas összegeket felemésztő kutatások, laborkísérletek előzik meg. Majd amikor az önkéntes jelentkezőkön végzett emberi tesztek is lezárultak, a cégek ismét mélyen a zsebükbe nyúlnak, hogy ellenőrzött körülmények között, szaktekintélyek bevonásával végső próbának vessék alá a készítményt.
A külföldi gyógyszergyárak Magyarországon végzett klinikai vizsgálatainak pozitív oldala, hogy a programokba bevont betegeknek nem kell évekig várniuk a szerek magyarországi törzskönyvezésére, a fejlesztéssel egyidőben részesülhetnek a legmodernebb gyógyszeres kezelésben. Az igazán nagy előny pedig az, hogy ingyen juthatnak hozzá a piacra dobás után már csak megfizethetetlenül drágán beszerezhető gyógyszerekhez. Ez különösen fontos a Kásler dominálta onkológia területén, amelyen az utóbbi időszakban nagyon felgyorsultak kutatások, de csillagászati összegekbe kerül egy-egy új termék kifejlesztése.
A gyártók nemzetközi közvetítő irodákon keresztül keresnek olyan kórházakat, amelyekben ismert elméleti kutatókat, klinikavezető orvosprofesszorokat vonhatnak be a vizsgálatokba. A megállapodás létrejöttéhez szükség van a gyógyszerügyi hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélyére.
A magyar hatóság szigorú kritériumok alapján adja ki a hozzájárulását, a tényleges lebonyolítás azonban a 24.hu-nak nyilatkozó orvosok szerint kevésbé akkurátusan volt szabályozva. Nem mindig volt világos például, hogy az intézményi dolgozóknak munkaidőben vagy azon túl kell-e végezniük a kutatáshoz szükséges tevékenységeket.
A szerződéseket legálisan kötötték, de a részleteket természetesen nem kötötték senki orrára. A szürke zónában voltak olyanok is, akik trükközni próbáltak a megbízásokkal. Egy intézményvezető azt mesélte, hogy jóval a projekt lezárulta után derült ki, hogy az egyik orvosa külföldi számlát nyittatott, és oda utaltatta a pénzt, elrejtve az extra jövedelmet a hatóságok és a kollégák szeme elől.
A díjazás projektenként változott, egy orvosigazgató elmondása szerint többnyire a bevont páciensek létszámához igazították.
Egy másik forrásunk azt hangsúlyozta, hogy korábban sem mindenhol engedték a magánérdekek érvényesülését, napjainkban pedig általánossá vált az úgy nevezett egykapus szerződési rendszer, amelyben csak az intézmény köthet megállapodást a cégekkel, és házon belül dől el, ki és mekkora arányban részesül a bevételből.
Kiemelt kép: Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) miniszterjelöltje (k) érkezik a kinevezése előtti meghallgatásra az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésére az Országházban 2018. május 14-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
