Amint azt korábban megírtuk, a parlament megszavazta a vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosítását, amely szerint nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat.
A döntés lehetőséget ad arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük van arra, hogy legalizálják a helyzetet.
Úgy tűnik, a köztársasági elnök nem ért egyet a módosítással, ugyanis nem írta alá azt. Az MTI azt írja, hogy Áder János hétfőn az Alkotmánybírósághoz küldte előzetes normakontrollra a módosítást, mert Áder szerint a jogszabály az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot.
Áder János álláspontja szerint az alaptörvényben deklarált jogállamiság és az abból következő jogbiztonság követelményét is megsértette a törvényhozó, mert nem tartotta be a jogalkotási törvény előzetes hatásvizsgálatra és a jogszabálytervezetek véleményeztetési kötelezettségére vonatkozó előírásait.
A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a jogszabály „bianco” felhatalmazást ad a kormánynak a szabályozásra.
A dokumentumban az államfő rámutatott: a víz, az ivóvíz az emberi élet alapja, véges mennyiségben rendelkezésre álló, az alaptörvény által védett természeti kincs, amely elengedhetetlen az egészséges környezethez való jog érvényesüléséhez, és ezt sérti a törvény.
Áder János úgy véli, a törvényhozó nem indokolta meg, miért kell eltérni a hatályos szabályozástól, miszerint ma Magyarországon 50 méter a talajvízbázis mélységi határa, és eddig a mélységig engedéllyel vagy bejelentési kötelezettség mellett fúrhatók mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkutak. Ráadásul az Ab több határozatában is úgy értelmezte: a már elért védettségi szint csökkentése nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel – érvelt az államfő.
Kitért arra, hogy a törvény kormányrendeletre bízza az engedély és bejelentés nélkül megkezdhető és folytatható tevékenységek körének, a bejelentés tartalmi elemeinek és a hatósági ellenőrzésnek a szabályozását, de nem határozza meg annak biztosítékait.
Az alkotmánybírósági beadványban az államfő kitért arra is, hogy a törvény elfogadása ellen érvelt a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója, valamint tizenegy szakmai szervezet is tiltakozott ellene.
A Pintér Sándor belügyminiszter által még 2017 áprilisában benyújtott jogszabályt 129 igen, 39 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az országgyűlési döntés lehetőséget adna arra is, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük lenne arra, hogy legalizálják a helyzetet.
A köztársasági elnök 2012 májusa óta, ezzel együtt, hat törvényt küldött az Alkotmánybíróságra az alaptörvénnyel való összhangjának (előzetes normakontroll) vizsgálatára.
A beadvány sorsáról az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.
Kiemelt kép: MTI/Varga György
