L. Simon László június 1-jén adta le az új parlamenti ciklusra szóló első képviselői vagyonnyilatkozatát, amelyhez négy extra lapot is csatolt, hogy legyen elég hely az ingatlanjai felsorolásához. Nem csoda, hiszen a 31 darab szőlőnek, szántónak, mezőgazdasági területnek és háznak csak a töredéke fért volna el egy szokványos bevalláson.
A Miniszterelnökség egykori államtitkára a 2014-es választás után 24 ingatlannal kezdett, majd 2017-ben hat frissen vásárolt területtel, összesen mintegy 65 hektárnyi seregélyesi szőlővel bővítette a birtokkollekciót.
A 31 ingatlan között felsorolt számos olyan birtokelemet, amelyekről az év elején bíróság mondta ki, hogy vissza kell adnia öccsének.
A 24.hu áprilisban számolt be a győri ítélőtábla döntéséről. Az ítélet egy 2010 óta zajló családi vitára tett pontot, kimondva, hogy nem L. Simon László a Gárdony mellett található bikavölgyi szőlőföldek és gyümölcsösök jogos tulajdonosa, hanem az öccse, Simon Gábor.
A Simon Panzió körüli birtok eredetileg Simon Gábor tulajdonában volt, de ő más irányú elképzelései miatt belement, hogy eladja testvérének. A papírozás meg is történt, csakhogy a fideszes képviselő nem fizette ki a szóbeli megegyezésben meghatározott összeget, ebből indult a pereskedés.
A bírósági eljárás februárban ért véget. Az akkor született jogerős ítélet alapján a Fejér Megyei Kormányhivatal földhivatali osztálya április 10-én meghozta azt a határozatot, amellyel átvezette a tulajdonos személyének változását a területek tulajdoni lapján. L. Simon azonban közel két hónappal később, júniusban még mindig sajátjaként tüntette fel az Országgyűléshez leadott dokumentumban a földeket. A vagyonnyilatkozatnak pedig elvileg a májusi állapotot kellene tükröznie.
Öccse az elmúlt időszakban hiába próbálta felszólítani L. Simont és a politikus családi cégét, hogy vonuljanak le a területről, nem történt érdemi lépés az ügyben. Simon Gábor az elmúlt hetekben még a miniszterelnöknek is írt levelet, amelyben azt kérdezi Orbán Viktortól:
Hogyan lehet az, hogy L. Simon sajátjaként tünteti fel a földjeimet a legutóbbi vagyonnyilatkozatában, miközben földhivatali határozat van arról, hogy Simon Gábor tulajdonát képezik, hogyan lehet az, hogy pályázati pénzből az én földemre a megkérdezésem nélkül építkezik?
A kérdésekre nem érkezett válasz a kormányfő irodájától.
Megkerestük L. Simon Lászlót, hogy miért szerepelteti vagyonnyilatkozatában a bírósági döntéssel elvesztett földeket és a többi területet. A képviselő szerint azért, mert „a vagyonnyilatkozat egy pillanatnyi állapotot tükröz, a rajta szereplő dátumkori állapotot kell rögzíteni”.
Az új ciklusban leadott vagyonnyilatkozatom kitöltésekor a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban még én voltam tulajdonosként feltüntetve, tehát addigra nem vezette át a földhivatal a bírósági ítélet miatti változást. Ha ma adnék le vagyonnyilatkozatot, akkor már ezek az ingatlanok nem szerepelnének a vagyonnyilatkozatomban
– állította L. Simon annak ellenére, hogy – mint írtuk – a tulajdoni lap bejegyzésén április 10., a parlamenti vagyonbevalláson június 1. a dátum, a vagyoni állapot időpontja pedig hivatalosan május 8.
A képviselő szerint egyébként a pernek semmi köze politikusi, közéleti munkájához, ezért a sajtónak nem kellene foglalkoznia az üggyel.
Mindazonáltal az L. Simon-féle bikavölgyi birtoknak elég komoly irodalma van már a sajtóban, mivel az előző ciklusban számos botrány kerekedett a földek körül.
2014-ben kiderült, hogy az akkor a Miniszterelnökség parlamenti államtitkári pozícióját betöltő L. Simon egymás után kapta az állami támogatásokat. A meglehetősen gyengén teljesítő Simon és Simon Kft. néhány év alatt 63 millió forint támogatást kapott kisebb tételekben, amivel ellensúlyozni tudták a bevallásban szereplő 100 milliós veszteséget. Aztán az is kiderült, hogy éppen a politikus borászata és panziója előtt húzódó 7 kilométeres mellékutat újították fel 551 milliós költséggel a Velencei tavi fejlesztésekre hivatkozva.
L. Simon birtoka azonban leginkább a barackmagos üzletről híresült el. A politikus saját magáról elnevezett borászata, az L. Simon Borászat olyan zacskózott sárgabarackmagot dobott piacra, amit rákellenes hatású, méregtelenítő szerként reklámoztak, holott semmi nem igazolta a gyógyító hatását. A politikus ezután egy tévéinterjúban letagadta saját vállalkozását, és azt állította, hogy semmi köze a céghez. Lázár János miniszter végül ultimátumot adott beosztottjának, hogy adja el a gazdasági érdekeltségét, ha a posztján akar maradni.
L. Simonnak végül távoznia kellett a Miniszterelnökségről, de ez sem vette el a kedvét ingatlanvagyona bővítésétől. 2016-ban például arra derült fény, hogy a politikus házas- és üzlettársa, Vass Eszter 281 millió forint értékben nyert állami földeket az árveréseken, de sem L. Simon vagyonnyilatkozatából, sem a család cégeinek beszámolóiból nem derül ki, honnan volt pénzük a földekre.
