Két és fél év után, július 1-től megszűnt a fokozott ellenőrzés Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron , Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Tolna, Vas és Veszprém megyékben — számolt be a Helsinki Bizottság honlapján. A civilek évek óta küzdenek a fokozott ellenőrzés észszerű korlátozása érdekében.
A Helsinki Bizottség évek óta amellett érvel, hogy a válogatás nélküli ellenőrzés nem hatékony, visszaélésszerű jogalkalmazásra ad lehetőséget és sértheti magyar állampolgárok tömegének a jogait. 2013-ban az alapvető jogok biztosához fordultak azzal a kéréssel, hogy kezdeményezze a fokozott ellenőrzésre, illetve a ruházat, csomag és jármű átvizsgálására vonatkozó jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. Később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mert egy ügyfelüket, akit semmivel nem gyanúsítottak, szabálysértést, bűncselekményt nem követett el, retorziós jelleggel úgynevezett „éjszakai ellenőrzés keretében” igazoltatták, majd ruházatát is átvizsgálták.
Legutóbb idén június 5-én fordultak az ORFK-hoz, azt akarták megtududni, hogy az országos rendőrfőkapitány milyen adatokra, körülményekre alapította a fokozott ellenőrzés újabb elrendelését az ország egész területére, amit rekordidőre 2018. február 1. és június 30. közti időszakra határozott meg.
Bár a levelünkre kapott semmitmondó válaszból az okokat nem tudtuk meg, július 1-jén a magyarok kétharmada mégis úgy ébredhetett, hogy megyéjében nem volt fokozott ellenőrzés
— írják a beszámolóban.
A fokozott ellenőrzés lényege, hogy annak elrendelése esetén a rendőri szerv vezetőjének utasításában meghatározott területen és időtartamon belül bárki igazoltatható, a rendőrnek nem is kell mérlegelnie az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket, amelyre egyébként törvény kötelezné.
Fotó: Thinkstock
