Okkal aggódnak a magyarok az egészségügy miatt – ez derült ki az IME Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia első napján, ahol több tucat előadáson próbálják megfogalmazni a magyar egészségügy problémáit, megoldási lehetőségeket is felvázolva.
Csath Magdolna közgazdász a versenyképesség és a kivándorlás problémájától indítva kiemelte a World Economic Forum májusi kérdőíves felmérést. Ennek eredménye szerint a magyarok félnek a leginkább az egészségügyi rendszer problémái miatt. A kutatásból kiderül, hogy
Két dolgot tartunk leginkább aggályosnak a magyar egészségügyben: a várólisták hosszát, illetve a zsebből fizetést. Utóbbi nemcsak a hálapénzt jelenti, hanem a magánellátásban való részvételt is. A zsebből fizetés összegéről egy 2015-ös Eurostat adat áll rendelkezésre. E szerint az egy főre jutó saját zsebből kifizetés Magyarországon 29 euró volt két évvel ezelőtt. Ez az összeg Csehországban 14,8, Lengyelországban 23,3 Szlovákiában pedig 18,4 euró. A bolgárok fizetnek a legtöbbet, átlagosan 47,7 eurót/per fő, igaz, ott a legalacsonyabb az egy főre jutó állami ráfordítás is: 518 euró (Magyarországon 806 euró, Szlovákiában 999 euró volt az egy főre jutó állami egészségügyi ráfordítás 2015-ben).
Halálozás: romlik a helyzet
Bodrogi József egészségügyi közgazdász azzal riogatott, hogy nemzetközi összehasonlításban is rossz a magyarok egészségi állapota. Egy 2012-es OECD-felmérésre hivatkozva azt mondta, a tagállamok között Magyarország egészségügyi állapota a legrosszabb. Annál is rosszabb, mint amit indokolna a gazdasági fejlettsége. A halálozási statisztikákban 2012 óta tovább romlott a helyzet. E tekintetben a legrosszabb a helyzet a daganatos mortalitás terén, ezen belül is kimagasló a tüdőrákban elhunytak száma. Kiemelte azt is, hogy nemcsak a rák, a túlsúly is komoly és egyre nagyobb probléma Magyarországon.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozási statisztikákra hívta fel a figyelmet Polgár Csaba is. Az Országos Onkológiai Intézet vezetését Kásler Miklós minisztertől átvevő szakember azt mondta, a daganatos betegségek miatt bekövetkező halálozások száma ugyan stagnál Magyarországon, de bőven van mit javítani, már csak azért is, mert több rákfajtában (például a tüdőrák és a vastagbélrák tekintetében) nőtt a halálozási arány.
Több ezer magyart lehetne megmenteni
Bodoky György, a Szent László Kórház onkológiai osztályának vezetője is egy drámai adattal állt elő: évente 5129 magyar hal meg vastagbélrák miatt, vagyis egy Csurgó méretű kisváros lakosságát veszítjük el. Pedig a szakember szerint szűréssel többségük megmenthető lenne, mert a főképp az 50 és 75 közötti korosztályt veszélyeztető betegség már a korai stádiumában is észlelhető.
A korai stádiumban diagnosztizált betegek több, mint 90 százalékának van túlélési esélye – nyomatékosította a professzor, miért lenne annyira fontos a szűrővizsgálat országos bevezetése. Hozzátette: a vastagbéldaganat a legjobban szűrhető rákfajta. Ennek ellenére Magyarországon a páciensek 50 százalékát a betegség 3-as vagy 4-es stádiumában diagnosztizálják.
Bodoky György reméli, idén elindul a vastagbélrák-szűrési program, és a Magyarországon évente több mint 10 ezer új vastagbélrákos beteg túlnyomó többségét megmentik a szűréseknek köszönhetően. Azzal azonban tisztában van a professzor is, hogy a magyarok szűrési hajlandósága rendkívül gyenge, ezért is látja megalapozottnak a széklet-vérvizsgálatot, ami a legegyszerűbb és legköltésghatékonyabb módja a szűrésnek.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI
