Egyetlen év alatt megduplázódott a gyermekgondozási díjat (GYED) kapó férfiak száma — derül ki az Emberi Erőforrások Minisztérimának (Emmi) kérdéseinkre küldött válaszából. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a négy éve megújított GYED-rendszer, amit két éve még rugalmasabbá tettek, valóban szabadabbá tette-e a családokat.
A GYED nem jár alanyi jogon, mint a GYES (gyermekgondozási segély), ezért gyakran éri az a kritika, hogy a középosztályt segíti, hiszen előnyeit csak azok élvezhetik, akik tartósan dolgoztak vagy megtehetik, hogy egyetemre járjanak. A GYED azoknak jár, akik a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 napig biztosítottak voltak, tehát dolgoztak vagy a felsőoktatásban, nappali tagozaton tanultak. Az ellátást a gyermek kétéves koráig folyósítják, ikrek esetén egy évvel tovább. Összege a szülő korábbi fizetésének 70 százaléka, felső korlátja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, 2018-ban ez bruttó 193 200 forint.
A GYED-el láthatóan komoly tervei vannak a kormánynak: 2014 óta két gyermekre két, teljesösszegű ellátást is fel lehet venni és ekkortól könnyítettek az ikres családok helyzetén az ellátási idő meghosszabbításával. 2014-ben vezették be az igazi csodafegyvert, a GYED Extrát is, így a kisgyerekes családoknak nem kellett választani a munka és GYED között: a szülő akkor is megkapta az ellátás teljes összegét, ha a szülő visszament munkahelyére, akár teljes állásban is. 2016 óta még rugalmasabb a rendszer: nem kell megvárni a gyermek egyéves korát, a szülő akár a féléves gyemeke mellett is korlátlanul dolgozhat úgy, hogy jövedelme mellé megkapja a GYED teljes összegét.
A számok pedig azt mutatják, hogy éppen egy ilyen nagyvonalú ösztönzőre volt szükség ahhoz, hogy az apák otthon merjenek maradni. Az Emmi Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságának közlése szerint nem csak a GYED-en lévő szülők száma ugrott meg, hanem az igénylők nemi megoszlásában is jelentős változás mutatkozott.
Míg 2016 decemberében a 92 740 GYED-en lévő szülő mindössze 4,7 százaléka (4371 fő) volt férfi, addig tavaly már 8057 apa élt az az ellátással, ez a 99 362 GYED-es szülő 8 százaléka.
Az érem másik oldala
A GYED Extra lényege tuljadonképpen az, hogy a családok ne veszítsék el az egyébként munkával megszerzett, jogosultság alapján járó pénzt a munkábaállással, illetve hogy a testvér érkezése anyagilag ne érintse hátrányosan a szülőket.
A hivatalos adatok alapján készített grafikán is jól látszik, hogy évrők-évre nő azoknak a száma, akik a GYED vagy a GYES mellett dolgoznak:
Mivel a magyar családok többségében az édesapa a kenyérkereső, vagy ő keres többet, a fizetés alapján számolt apai GYED összege nagyobb, mint amennyi az anyának járna. Számos tb-ügyintéző hirdeti magát a Facebookon azzal az ígérettel, hogy olyan megoldáshoz segíti a kisgyerekes családokat, amivel havi több tízezer forinthoz jutnak. A megoldás nem titok: az édesapának kell GYED-re mennie a GYED Extra igénybevételével. Ilyenkor az apa ugyanúgy munkába jár, ahogyan korábban, megkapja a GYED összegét is, az anya pedig:
- jó esetben visszamegy dolgozni,
- átmeneti megoldásként otthon marad, külön befizetik neki az egészségügyi járulékot, így a TB-kártyája nem lesz piros lámpás,
- rosszabb esetben otthon marad a gyerekkel járulékfizetés nélkül, egészségbiztosítása pedig lejár,
- feketén dolgozik otthon a gyerek mellett,
- feketén dolgozik, a gyereket pedig másra (nagyszülők, privát megoldások) bízzák.
Előállhat tehát egy olyan helyzet, hogy az anya társadalombiztosítás és nyudíjra jogosító jogviszony nélkül marad otthon, ami a nőt értelemszerűen kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Kérdésünkre válaszolva az Emmi azt közölte, hogy nem tudnak a GYED Extrával kapcsolatos visszaélésekről.
Tavaly a Norvég Alap támogatásával elkészült egy olyan átfogó tanulmány, amely a skandináv és a magyar családtámogatási modellek előnyeit és hátrányait taglalja, ennek ajánlásaiban pedih kifejezetten szorgalmazzák a GYED Extra szigorítását. A kutatók szerint a GYED Extrát az anya munkavállalásához kellene kötni, így ösztönözve az apákat arra, hogy ne csak papíron legyenek GYED-en, hanem valóban töltsenek otthon valamennyi időt a gyermekükkel.
A családok mozgásterének bővítése és a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése nem csak a nők érdekeit szolgálná. Az aránytalanság a férfiakat éppen annyira sújtja, mert a gyermekkel töltött közös időről való lemondás inkorrekt elvárás az apákkal szemben. Az ötletszerű családpolitika mindkét nemet terhelő következményeiről bővebben itt írtunk:
Kiemelt kép: Thinkstock
