Új és szokatlan előírásokat tartalmaz a július elsején hatályba lépő új büntetőeljárási törvény – hívta fel a figyelmet a Magyar Idők. A tavaly elfogadott perrend bevezeti például azt a lehetőséget, hogy beismerő vallomás esetén a gyanúsított, a védő és a vádhatóság bírói jóváhagyással egyezséget kössön a büntetésről. A kirendelt védők személyét mostantól elsősorban nem a hatóság, hanem az ügyvédi kamara határozza meg.
A törvény alapján egyszerűbbé, gyorsabbá válhatnak az eljárások, s ez egyaránt szolgálhatja a sértettek, a gyanúsítottak és a hatóságok érdekét – legalábbis ezt mondta a változásokról a lapnak a Magyar Bírói Egyesület elnöke, Makai Lajos.
Kiemelte, hogy ha például a gyanúsított beismerő vallomást tesz, az ügyek egy csoportjában egyezséget köthet majd a vádhatósággal a büntetésről. Ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a bíróságnak meg kell vizsgálnia az egyezségkötés körülményeit.
Elmondta azt is, hogy júliustól a büntetőügyek nagy részében első fokon egy jogi végzettségű bíró fog ítélkezni, az ülnökrendszer ugyanis lényegében megszűnik. Ülnökökkel csupán a fiatalkorú vádlottak tárgyalásán és a katonai bűnperekben találkozhatnak az érintettek.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
