Ismét világgazdasági válságot emlegetett, és a nemzetközi politikában is elhelyezte magát Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádiós nyilatkozatában. Ezúttal is hangoztatta, hogy „masszív és földrengésbiztos” költségvetést állított össze kormánya a jövő évre, és kijelentette: van lehetőség a növekedésre, de csak akkor, ha a kibontakozó válság ellen képesek védekezni.
Régivágású családból jövök, ahol mindig arra tanítottak, hogy sose költsünk többet, mint amennyi pénzünk van
– mondta az 1,8 százalékos tervezett hiányról. A családi analógiával élve azt mondta, hiányra nem lehet tervezni, mert akkor kölcsön kell kérni hónap végén a szomszédtól, és egy idő után már nem is adnak. Ám „erkölcsileg és szakmailag” az menti a kormányt, hogy ez a hiány „a jövőbe való beruházásokból” származik, az a filozófiája, hogy amennyivel most többet költünk, az később „fialni fog”.
Szerinte könnyen lehet, hogy gazdasági válságban fogjuk leélni a következő éveinket, de azt szeretné, hogy megszorítások akkor se legyenek. A magyar életszínvonal azért nő, mert óriási mennyiségű árut állítunk elő és adunk el külföldön, így viszont a világgazdaság változása jobban érint minket, mint azokat az országokat, amelyeknek nagy belpiaca van – mondta.
„Felhők vannak az égen”, mondta a válságtünetekre utalva. Biztosnak látja, hogy a nemzetközi pénzpiacon felvehető hitelek kamata nőni fog, emellett a többi államban – különösen az eurózónában – nagyobb az eladósodottság, mint a 2008-as válság idején. Ezen felül kereskedelmi háború is kibontakozhat Amerika és Európa között. A magyar kormány mindezért jelentősen megnövelte az országvédelmi tartalékot, „hogy ha kell, ki tudjuk nyitni az esernyőt”.
A nemzetközi válságjelenségek nem fogják eltántorítani a kormányt céljaitól
– hangsúlyozta Orbán Viktor, aki elárulta azt is: az európai politika az ő ízlésének megfelelően alakul, „megtanulják majd, hol lakik a jóisten”, mert megjelentek a keményfiúk, akikhez képest saját magát úrifiúnak gondolja. Ám azt is mondta, „én vagyok a legöregebb harcos az Európai Unióban”, már 1998-ban ott volt az európai vezetők között, amikor az újak még a középiskolában voltak. „Kellő szerénységgel, de a tapasztalatunk tudatában kell alakítani a kapcsolatainkat” – jelentette ki.
Beszélt arról is, hogy Magyarországról, és különösen róla nem lehet azt mondani, hogy „a küszöb alatt közlekedve, sunyin megpróbál kibekkelni dolgokat”, már a bevándorlási válság elején azt gondolta, hogy aki nem beszél és nem cselekszik egyértelműen, később bajban lesz. Ezért is szerepel Magyarország súlyát meghaladó mértékben az európai nyilvánosságban, noha „erre nem ácsingóztunk, úgy kellett, mint üveges tótnak a hanyatt esés”.
A „Soros Györggyel és seregével” folytatott harcról azt mondta, mi vagyunk a kisebbek, „nekünk mindig jobb a nyílt sisakos küzdelem, mint a rejtett”. „Mi hoztuk felszínre a hálózatot, nyíltan be kell vallanunk a célokat” – jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy
mi nem akarunk összekeveredni másokkal, jók vagyunk úgy, ahogy vagyunk, meg akarunk maradni kereszténynek, kitartunk európai életmódunk mellett (…) szeretetvallásra felépült kultúránk van, van ennek elég szépsége.
(Fotó: MTI / Máthé Zoltán)
