A Népszavának Herczog Mária szociológus azt mondja, nem tudni, Magyarország kilóg-e a sorból a gyermekjogok tekintetében, az biztos, azokról kevés szó esik. Ha igen, inkább negatív a felhang.
Nem lehet felállítani összehasonlító listát, hogy hol állunk, sokféle szempont van, de az bizonyos, hogy sokat lehetne és kellene tenni azért, hogy mindenki értse és el tudja fogadni, hogy a gyerekek jogainak biztosítása nem sérti senkinek az érdekeit…
A szakértő a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány tavalyi jelentése kapcsán azt mondja, nagy gond, hogy nem csökken az iskolai szegregáció, mert az nemcsak gyerek-, hanem közösségellenes is.
A szegregáció sérti az egyház tanait
Miközben kampányolnak a több gyerek megszületéséért,
a megszületett gyerekek negyede súlyosan veszélyeztetett, hogy szegénységben, esélyegyenlőtlenségben nő fel. Ez már olyan mértékű, hogy nemcsak az egyéni boldogulás esélyét és az életminőséget gyengíti, hanem társadalmi szintű károkozás.
Szégyen, ha a közvélemény támogatja ezt az irányt – mondja a szociológus, aki szerint a fizikai, lelki erőszak azért lehet a magyar társadalomban elfogadottabb, mert a közhangulatot felfokozott ellenségkeresés, harci készültség jellemzi. Ha a felnőtt megalázható a hivatali, igazgatási eljárásban,
ha politikai vezetők egymást gyalázhatják, korlátozhatják jogaik gyakorlásában a parlamentben minősíthetetlen stílusban, akkor még messze vagyunk attól, hogy változás történjen.
Szolidaritás. Az mi?
Az Orbán-kormány elmúlt nyolc éve alapján Herczog Mária nem is számít változásra az elesettek támogatásában. Szerinte világos az üzenet:
mindenki a maga szerencséjének a kovácsa,
az alacsonyabb iskolázottságú, kistelepülésen élő, egészségügyi, mentális vagy bármilyen gonddal küzdőt a közösség nem segíti, nem tartja egyenrangúnak. Emiatt még tovább gyengül az amúgy is problémás szolidaritás, ami végzetesen rossz hatással lesz a gazdasági és a társadalmi életre is.
Nem mindegy, ki szül?
A szakember figyelmeztet rá, hogy egyre több
a leszakadó, esélyvesztett gyerek és felnőtt, akikről nem vesz tudomást a kormányzat.
Bár a kormány azt állítja, nincs probléma, aki akar, érvényesül, adnak közmunkát, adókedvezményt, lakástámogatást, de tíz éve nem nőtt a családi pótlék, a gyes, a minimálnyugdíj összege. A házi betegápolásé, rokkantellátásé csökkent. Egy alacsony jövedelmű így nem vállal több gyermeket.
Ez világos üzenet: akinek ennyije van, az ennyit is ér, ha ebből kellene megélnie, biztosan nem fog, de ők nem is számítanak.
NER-kompatibilis jövő
A kormány azt akarja, hogy a magasabb státusúak vállaljanak több gyereket.
A szegényeket, hátrányos helyzetűeket igyekeznek akadályozni a gyermekvállalásban, tehát nem az a cél, hogy nőjön a születések száma általában, hanem hogy ott szülessenek meg a gyerekek, ahol biztosítottnak látszik a “magyar nemzet” fennmaradása, bármit is jelentsen ez. Ez súlyosan gyerek és társadalomellenes politika.
A szakember szerint sok számítás, kutatás igazolja, az államnak az lenne a legjobb befektetés, ha támogatásai mindenkit elérnének, szükség szerint segítené a fokozottabb ellátást igénylőket.
Ez ugyanakkor nem vonzó a politikusoknak, mert a siker csak később jönne, a gazdagokat viszont most kellene meggyőzni, hogy többel járuljanak hozzá a közjó megteremtéséhez, amivel nehéz választást nyerni, hatalmon maradni, pedig komolyan csökkentené a feszültséget, erőszakot, megbetegedéseket, korai halálozást.
Herczog Mária a Child Rights Connect (A gyermeki jogok összekötnek) nevű, civil szervezeteket segítő világszervezet végrehajtó bizottságának tagja lett. Június 1-től az Egyesült Államokban dolgozik, a lap ott érte el.
(Kiemelt kép: Pexels)
