Az Országos Rendőr-főkapitányság a múlt héten elismerte, hogy a kapitányságok újabban hatósági jelzések nélküli autókat is bevetnek forgalomellenőrzési feladatokra, majd néhány nappal később az autósok körében érzékelhető felhördülés miatt egy videoösszeállítást is közzétett a civil gépkocsik gyorshajtókról készült felvételeiből.
A rendőrök azt állítják, hogy a fix helyekre telepített radarokkal és a hagyományos rendőrautókkal végzett ellenőrzések sokszor nem érik el a kívánt célt, mert az autósok egy része csak addig tartja be a szabályokat, amíg a traffipaxok látókörében van. A gyorsforgalmi utakon a hagyományos rendőrautók jelenléte ráadásul balesetveszélyes is, mert a vezetők rendszeresen beletaposnak a fékbe, hogy elkerüljék a büntetést.
A rendőrség közölte, hogy a civilnek álcázott szolgálati autókat olyan készülékekkel szerelték fel, amelyek menet közben is képesek bemérni a gépkocsik sebességét. A police.hu oldalon pontosan meg is jelölték: a FámaLézer típusú eszközökről van szó, amelyeket április közepére „felújítottak és hitelesítettek”.
Csakhogy a 2000-es évek elején kifejlesztett FámaLézer már nem is szerepel a kormányhivatal adatbázisában a hitelesítési engedéllyel rendelkező sebességmérő készüléktípusok között.
A Budapest Főváros Kormányhivatalának Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztályánál, amely 2017-ben átvette Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal feladatait, jelenleg öt engedélyes típust tartanak nyilván, amelyek az ARH Informatikai Zrt. és a Jenoptik Gmbh. termékei közül kerületek ki. A FámaLézer legmodernebb, III. generációs VHT-507 típusának hitelesítési engedélye információink szerint két éve lejárt.
A sebességmérő eszközökre vonatkozó magyar előírások szerint az alkalmazott traffipaxoknak képesnek kell lenniük arra, hogy az adatokat valós időben online kapcsolattal továbbítsák a rendőrség központi feldolgozó rendszerébe, ezen kívül azt is biztosítaniuk kell, hogy a felvételt utólagosan ne lehessen módosítani.
A Véda-rendszer intelligens kamerahálózat mobil, illetve országszerte telepített több mint 300 fix készüléke a gyorshajtásról készült felvételeket egy egész adatcsomaggal együtt automatikusan küldi Vásárosnaményba, a Közlekedésbiztonsági Automatizált Feldolgozó és Információs Rendszerbe. Az adatcsomag részét képezi a jármű rendszáma, a honossága, az autó sebessége, a felvétel helyének GPS koordinátái és a felvétel időpontja.
A lézeres FámaLézer termékcsaládot kifejlesztő és gyártó budapesti Video HT Kft. 2011 környékén előállt egy online kapcsolatra képes változattal is. A darabonként 4 millió forintba kerülő FámaLézer III. VHT-507/DP-t akkor fejlesztette ki a cég, amikor úgy tűnt, magántraffipaxok üzemeltetésére is lehetőség lesz Magyarországon.
A végén mégsem tudjuk semmire sem használni, mivel az ORFK egyetlen szerződést sem kötött, a legutolsó hírek szerint nem is fog
– nyilatkozta annak idején a cég ügyvezető igazgatója. Ezt a típust azonban autókban most sem tudná használni a rendőrség, mert csak álló helyzetből képes méréseket végezni.
A police.hu oldalán közzétett videofelvételekből egyébként az is jól látható, hogy a régebbi technológia komoly képstabilizációs problémákkal küzd. Menet közben a mérősugarat néha csak pillanatokra sikerül a kiszemelt gépkocsira irányítani, ráadásul a felvételeken nem látszanak azok az információk sem, amelyek normál esetben az adatcsomag részét képezik, és szükségesek ahhoz, hogy a felvétel a bíróság előtt használható bizonyíték legyen egy pénzbüntetéssel járó szabálysértési ügyben.
A rendőrség honlapján nincs nyoma annak, hogy 2018 első negyedévében nagyobb összeget költöttek volna a húszz civil autó felszerelésére. Az 5 millió forint feletti szerződések között csupán a Véda-rendszert üzemeltető ARH Informatikai Zrt. szerepel a sebességmérő kategóriában. A cégnek a következő négy éves időszakra 4,7 milliárd forintot fizettek ki a fix kamerák karbantartására.
A mobil traffipaxokkal kapcsolatos kérdésekkel megkerestük a rendőrséget is, de egyelőre nem kaptunk választ.
Kiemelt képünk illusztráció: Egy civil gépkocsiba rejtett traffipax Leányfalun 2009-ben. Fotó: Kovács Attila / MTI
