A 2017-es évnek nagy várakozással vágtak neki az építőipar szereplői, hiszen valamennyi prognózis azt jósolta, hogy az általánosan javuló gazdasági környezet, a vásárlóerő növekedése és a kormányzati ösztönzők (ÁFA kedvezmény, CSOK) hatására az ágazat teljesítménye látványosan emelkedik majd. Az előrejelzések nem tévedtek, és tavaly valóban igen jelentős mértékben, 29,6 százalékkal bővült az építőipar az előző évhez képest. A többek közt a 2019. december 31-ig érvényes ÁFA kedvezmény miatt is erőltettet tempóban zajló fejlesztések ugyanakkor általános munkaerőhiányt, valamint a munkadíjak és az építőanyag árak drasztikus emelkedését is magukkal hozták.
Az első negyedévben megtorpant a lendület
Idén ezeknek a tendenciáknak a folytatását várták az elemzők, éppen ezért meglepetésként hatott, hogy márciusban a KSH adatai szerint az építőipari termelés mindössze csak 1,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A visszaesés az egyéb építményekre (gyorsforgalmi utakra, vasutakra) megkötött szerződések 7,1 százalékos csökkenésének köszönhető, hiszen a lakás projektekre és közhasznú épületekre kötött szerződések száma továbbra is öles léptekkel, 32,2 százalékkal bővült. Tovább emelkedtek a építőipari termelői árak is, amelyek 2017 hasonló időszakához viszonyítva 8,2 százalékkal nőttek az első negyedéven. A szakértők szerint az áprilisig tapasztalt visszaesés csupán egy zökkenő volt, és nem várható ágazat tartós gyengülése – sőt további erősödésben bízhatunk.
Csúcson a vállalkozási kedv
A vállalkozások bizalma az ágazatban töretlen, sőt évek óta nem volt ilyen jó, hiszen a májusi adatok szerint hazánkban 6 éve nem alapítottak ennyi építőipari céget – összesen 1261-et –egy negyedév alatt. Ugyanakkor a cégalapítási hullám nem hozott jelentős mértékű építőipari szakmunkást az ágazatba, így változatlanul nagy gondot jelent a munkaerőhiány. A bővüléssel csupán 5 százalékkal emelkedett az ágazat alkalmazotti létszáma (amely így 170 ezer fő körül alakul, és jelenleg is több tízezer fős hiánnyal küzd), vagyis a munkaerőpiacon már nagyon várt átstrukturálódás, a munkaerő más ágazatokból történő „átigazolása” az építőiparba még mindig nem indult el.
A szakértők szerint azonban nem is feltétlenül több munkásra, hanem inkább a hatékonyság növelésére lenne szükség, hiszen például a szomszédos Ausztriában nagyjából a ugyanennyi foglalkoztatottal közel hatszoros termelési értéket tud felmutatni az ágazat. A hatékonyságot a nemzetgazdasági átlagnál magasabb, 13,1 százalékos béremelés sem tudta egyelőre felpörgetni, ami egyebek között annak is betudható, hogy meglehetősen elavult a szektorban dolgozó munkaerő szakismerete, a cégekre pedig jelentős adminisztrációs terhek nehezednek.
Drágábban, jobb minőséget kapunk
A lakosságnak a masszív építkezési hullám már eddig is jelentős változásokat hozott: elsősorban az építőanyag- és lakásárak drágulását, valamint a kivitelezési munkálatoknál jelentkező csúszásokat tapasztalhatták meg első kézből. Ám ezzel párhuzamosan megfigyelhető egyfajta tisztulás és minőségemelkedés is az ágazatban. A lakásvásárlók egyre komplexebb szolgáltatások, személyre szabott megoldások közül válogathatnak, és igénybe vehetnek például ingyenes szaktanácsadást, tervezőprogramot, egyedülálló garanciális feltételeket is. A kivitelezők hozzáállása is számos esetben javult, és az ügyfélközpontú szolgáltatás, a proaktív szemlélet valamint a problémakezelés minőségének emelése egyre inkább teret nyer az ingatlanfejlesztők hozzáállásában.
Kiemelt kép: Jászai Csaba / MTVA/Bizományosi
