Egy hét múlva ítéletet hirdet a bíróság abban a perben, amely azt hivatott eldönteni, hogy Pruck Pál vagy Dózsa László szerepel vajon a forradalom 60. évfordulójára készített óriásplakátokon, írja az Index.
A lap összefoglalta a történetet.
- az ‘56-os óriásplakáton Schmidt Mária vezette közalapítvány Dózsa László nevét írták egy fotó alá , amelyen egy sapkás gyerek áll fegyverrel a vállán.
- Később jelentkeztek egy 2000-ben elhunyt férfi rokonai, hogy ez tévedés, a képen az ő hozzátartozójuk, Pruck Pál szerepel .
- Ezt a verziót meglehetősen valószínűvé tette, hogy már 1956-ban is az ő neve szerepelt a képen: a fotót ugyanis a LIFE magazin fotósa lőtte a forradalom napjaiban, a képaláírásban a kissrác neve alatt pedig ott állt: Pruck Pál. A képről még a rendszerváltás előtt maga Pruck is nyilatkozott a Népszabadságban és egy dokumentumfilmben is .
- Schmidt Mária és a sajtója bocsánatkérés helyett politikai háborút kreált az önmagában azért nem túl jelentős ügyből.
- Kiátkozták a Dózsa sztoriját megkérdőjelező, a fotón szereplő srácot Pruck Pálként azonosító történészeket,
- saját berkeikben belső ellenséget és árulót kerestek,
- nem utolsósorban pedig Pruckot kezdték gyalázni, mondván köztörvényes bűnöző volt, akit a rendszerváltás előtt arra használtak, hogy befeketítse ‘56-ot.
A pert a még 2000-ben elhunyt Pruck Pál lánya indította, azt kérve a bíróságtól, hogy állapítsa meg: az 1956-os közalapítvány megsértette édesapja kegyeleti jogát és kötelezzék az alperest, hogy legalább utólag Pruck Pál nevét tüntessék fel Dózsáé helyett.
A lap szerint Schmidt Máriáék védője ebbe a „90-100 százalékba” kapaszkodik, és azt hangsúlyozza, hogy még ha majdnem bizonyos is a szakértő, ez csak majdnem, ami nem elég ahhoz, hogy a bíróság döntő bizonyítékként vegye figyelembe az álláspontját.
