A bukaresti képviselőház után a szenátus is megvitatta a Székely Nemzeti Tanács törvényjavaslatát, amellyel területi autonómiát adnának Székelyföldnek – tudósít az MTI. Az egyéni kezdeményezésként benyújtott törvényjavaslatot a román pártok szónokai alkotmányellenesnek minősítették.
Az RMDSZ frakciójában helyet foglaló Kulcsár-Terza József előterjesztőként hangsúlyozta: Európa támogatja az autonómiát, amit a románság az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban megígért az erdélyi nemzeti közösségeknek. Leszögezte: a kezdeményezés területi, és nem etnikai autonómiáról szól, nem jelent elszakadást, és olyan európai szabályokon alapul, amelyeket Románia is felvállalt.
A kormányzó szociáldemokraták szenátora, Titus Corlatean volt külügyminiszter kijelentette: Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait. Elutasította a „magyar közösség” kifejezés emlegetését a Romániában hivatalosan használt „nemzeti kisebbség” fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy az identitás megőrzését nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolják.
A legnagyobb ellenzéki frakció, a Nemzeti Liberális Párt részéről felszólaló Ioan Chirtes arról beszélt, hogy a törvényjavaslat a román alaptörvényben nem szereplő közigazgatási struktúrákat, székeket vezetne be, és etnikai alapon olyan intézményeket hozna létre, amelyek az államfőével, a kormányéval és a parlamentével azonos jogköröket gyakorolnának, sértve az állam egységének elvét.
A háromnegyed órás vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki szenátorok a románsággal szemben tiszteletlen elkülönülési törekvésként értelmezték, és elítélték a tervezetet az MTI beszámolója szerint.
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora nehezményezte, hogy a többség nem hajlandó nyílt és tisztességes érdemi vitát folytatni azokról az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják. Szerinte az erdélyi magyarságnak jogos igénye az autonómia, amelyre az Európai Unióban számos jól működő példa létezik.
A törvénytervezetről a szenátus jövő keddi ülésén tartanak szavazást.
