Nem szoktak hangulatok elkapni. Igyekszem reálisan nézni a dolgokat úgy, hogy a vágyaim ne homályosítsák el a látásomat. Egy írónak illik ismernie azt a társadalmat, amelyben él. Magyarországot soha nem önmagában létezőnek tekintettem, hanem nagyobb összefüggésrendszer részeként. Ilyen szempontból vannak bizonyos külső, meghatározó tényezők, amelyek erősebben hatnak, mint az emberek vágyai.
Ezt a Népszava mai számában mondja Spiró György azzal kapcsolatban, hogy ő már a választás előtt úgy nyilatkozott a Newsweek lengyel kiadásának, hogy „az ellenzék Budapesten jó eredményt ér majd el, de Budapest nem az egész ország”.
Spiró hosszú ideje nem ad politikai interjút, ez a mai cikk is csupán trambulint kapott április nyolcadikától, súlypontja az író Kőbéka című regénye, melynek témája a vidék-város ellentét. Spiró ennek kapcsán mondja:
A vidék-város ellentét azóta létezik, hogy a nagyvárosok kialakultak, több ezer éve. A nyugat- és kelet-európai történelmet többek között a városiasodás folyamata is megkülönbözteti egymástól. Mátyás király idején Nyugat-Európában már erős gyökerei voltak a városiasodásnak, ami Magyarországon is megindult, de Mátyás uralkodásának a közepe táján valamiért visszafordult. A városokba verődött népesség a világon mindenhol újszerűbben volt kénytelen megszervezni az életét, mint a röghöz kötött vagy kötődő vidéki lakosság. A vidék-város ellentét mindenhol létezik a világon, és a tömegpolitika fel is használja, a manipulálás hasonló lehetőségeivel éltek és éltek vissza egykor Babilonban, Athénban, Rómában és Alexandriában.
Szó esik a beszélgetésben arról, hogy a politika álvitákkal, lebutított üzenetekkel manipulálja a választókat. Spiró egyéni reakciót javasol:
Nem tudom, hogyan lehet ez ellen intézményesen küzdeni, mindenesetre ajánlatos, ha mindenki a maga módján partizánkodik.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI
