Belföld választás 2018

Így zuhant össze a baloldal

Bita Dániel
Bita Dániel

felelős szerkesztő. 2018. 04. 20. 06:02

Április 8-án majdnem 300 ezerrel kevesebben szavaztak a négy évvel ezelőtti baloldali összefogás pártjaira, mint 2014-ben. A régi baloldalnak magas részvétel mellett is alig egymillió szavazója maradt, a vidéket letarolták előle. Jelöltjei az egyéni választókerületek majdnem harmadában a 10 százalékot sem érték el, miközben 44 körzetben a jobboldali pártokra adott szavazatok aránya meghaladta a 80 százalékot. A Jobbik Budapest és két megye kivételével mindenhol, így országosan is több szavazatot gyűjtött, mint az egykori összefogáspártok, és Budapesten kívül a nyilvánosságban sulykolt taktikai szavazás is inkább neki kedvezett, majdnem 200 ezren átszavaztak a Jobbik jelöltjére, noha listán mást támogattak.

2014-ben 1 millió 290 ezer ember szavazott az öt párt – az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok – alkotta baloldali összefogásra. Ez 25,57 százalékos eredményre volt elég, amit a résztvevők súlyos kudarcként könyveltek el. Valamennyien azt a tanulságot vonták le, hogy az összefogást nem szabad hasonló formában megismételni, bár a szocialisták végül – szemben a ciklus első felében képviselt irányvonallal – végül mégis közös lista állítását sürgették, amibe azonban csak a Párbeszédet és Fodor Gábor pártját sikerült bevonniuk, az utóbbi kedvéért pedig (előrelátóan) nem vállalták a 15 százalékos parlamenti küszöböt. A Karácsony Gergely vezette lista 682 ezer szavazatot szerzett (11,91%), míg a DK 308 ezret (5,37%), a szintén önállóan próbálkozó Együtt mindössze 37 ezret (0,66%).

Vagyis amíg a választáson részt vevők száma durván 5 millióról 5,7 millióra nőtt, a baloldali pártok majdnem 300 ezer szavazót veszítettek: a négy éve közös listát állító pártokat ezúttal összesen 1 millió 28 ezer ember támogatta.

A Jobbik nemcsak a második legerősebb párt lett, de több szavazatot gyűjtött, mint a néhai baloldali összefogás részesei együtt, noha 2014-ben még 270 ezer szavazattal elmaradt a Mesterházy Attila vezette szövetségtől. Mindazonáltal a Jobbik sem lehet elégedett az eredményével: bár 70 ezerrel növelte szavazatszámát, a nagyobb részvétel miatt a négy évvel korábbi 20,2 százalékos eredmény után most alig több mint 19 százalékot ért el. De így is többet, mint a 18 százaléknál is kevesebbel – az MSZP 2010-es szereplésétől is elmaradó szavazataránnyal – szerénykedő baloldali pártok.

A vereség csak azért nem ennyire látványos, mert a baloldali pártok Budapesten 13 egyéni mandátumot nyertek, míg a Jobbiknak be kellett érnie a dunaújvárosi győzelemmel. A fővárosban a baloldal sokkal jobban szerepelt a Jobbiknál, ha viszont a megyei eredményeket nézzük: az MSZP, a DK és az Együtt összeadva csak Csongrádban és Vasban szerzett több szavazatot, mint a Jobbik (ráadásul mindkét helyen 1 százalékpontnál is kevesebbel). Ezzel szemben a Jobbik Hevesben 12, Jász-Nagykunban 11, Borsodban több mint 8 százalékponttal jobb listás eredményt el a baloldali pártok összeredményénél. Még a nem éppen szélsőjobboldali fészeknek számító Fejérben is 5 százalékpontnál nagyobb volt a különbség a Jobbik javára.

Az alábbi térkép a baloldal, illetve a Jobbik megyei eredményét mutatja:

Ez pedig a Jobbik és a baloldali pártok közötti szavazatarány-különbséget (a Jobbik szempontjából, azaz a pozitív érték a Jobbik előnyét jelzi):

Már említettük, hogy a baloldal a fővárosnak köszönhetően sokkal több egyéni mandátumot nyert, vidéken viszont szinte mindenhol alulmaradt a Jobbikkal szemben. A Jobbik 67 egyéni választókerületben szerezte meg a második helyet, míg az MSZP 11, a DK 8 körzetben (három helyen az LMP, egy helyen az Együtt, Veszprémben a baloldal által támogatott független Kész Zoltán lett a második).

Hasonlóan beszédes adat, hogy amíg a baloldali jelöltek szinte csak Budapesten értek el kiugró eredményt (40 százalék feletti teljesítményre hét MSZP-s és négy DK-s volt képes, szemben három – természetesen vidéki – jobbikossal), addig a 30 és 40 százalék közötti tartományban csak 6 szocialistát és 5 gyurcsányistát találni, valamint 28 jobbikost. Harminc százaléknál jobb eredményt vidéken baloldaliként csak a szegedi MSZP-s Szabó Sándor és Joób Márton (előbbi 40 százalék feletti eredménnyel nyert is, utóbbi vesztett), az Érden második Csőzik László, Csabai Lászlóné volt nyíregyházi polgármester, az MSZP szigetszentmiklósi és szombathelyi, valamint a DK dunakeszi és székesfehérvári jelöltje ért el.

Ami ennél is súlyosabb, hogy az MSZP-sek közül tizenhárman,

a DK 43 jelöltje közül 21-en a tízszázalékos eredményt sem ugrották meg úgy, hogy ez a két párt koordináltan indult. Öt körzetben a Gyurcsány-párt jelöltjei még az 5 százalékot sem érték el egyedüli baloldali indulóként.

Nézőpont kérdése, hogy a DK eleve nagyon rossz körzetekhez jutott vagy különösen gyenge jelölteket állított, de az MSZP és a DK összes egyéni jelöltjét tekintve a tizenegy legrosszabb eredményt DK-s politikus szállította. Hasonló kép bontakozik ki abból, hogy az MSZP jelöltjeinek átlagos eredménye 20,9 százalék volt, míg a DK-jelölteké 15,4 százalék.

Ha eltekintünk a Fidesz és a Jobbik közötti politikai különbségektől, és pusztán az ideológiai pozíciókra figyelünk, a baloldalnak még több aggódnivalója van. Három választókerületben – Mátészalka, Körmend és Marcali – a Fidesz és a Jobbik egyéni jelöltjeinek együttes szavazataránya meghaladja a 90 százalékot, 40 körzetben, vagyis majdnem az ország felében pedig a 80 százalékot. Ezt azt jelenti, hogy az ország jelentős részében a baloldal teljesen jelentéktelenné vált. Ez a helyzet például a régen baloldali erősségnek számító Heves megyében, ahol a három választókerület egyikében sem ért el 9 százalékos eredményt sem a baloldali jelölt, és az MSZP, a DK és Együtt összesített listás eredménye is épphogy 15 százalék.

A Jobbiknak segített a taktikai szavazás is: a párt egyéni jelöltjei 186 ezerrel több szavazatot kaptak, mint ahányan a Jobbik listájára szavaztak. Az MSZP és a DK jelöltjeire, valamint az általuk támogatott függetlenekre ezzel szemben szinte pontosan egymillió voks érkezett, ami nem különbözik érdemben a listás eredményüktől (bár tény, hogy hat körzetben végül nem volt jelöltjük, mivel visszaléptek az LMP, illetve az Együtt javára).

Más megközelítésben, a jobbikos egyéni jelöltek átlagosan 23,4 százalékot szereztek – ez több mint négy százalékponttal jobb arány a párt listás eredményénél, ezzel szemben az MSZP és a DK jelöltjei átlagosan 18,5 százalékot kaptak, ami viszont csak fél százalékkal haladja meg a két párt összesített listás eredményét. (Az Együttel ebben az összevetésben nem számoltunk, mivel egyéni jelöltjeiknek a túlnyomó része értékelhetetlen eredményt ért el.)

Visszatérve a megyei adatokra: Gyurcsány Ferenc pártja Budapestnek köszönheti a parlamentbe jutást, mivel 12 megyében nem tudta megugrani az ötszázalékos küszöböt (az LMP-nek ez például csak hat megyében nem sikerült), de az MSZP-Párbeszéd szövetség is elmaradt az esetükben 10 százalékos limittől Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyében. Mutatjuk ezt is térképen:

A baloldal válságának súlyosságát az is jelzi, hogy az MSZP, a DK és az Együtt április 8-án alig 35 ezerrel szerzett több szavazatot, mint az MSZP 2010-ben, a nyolcévnyi kormányzás után elszenvedett kiütéses vereségekor (ha pedig az Együtt eredményét nem számítanánk, akkor pontos ugyanannyi, kicsivel kevesebb mint egymillió szavazatot tudhatna magáénak).

Az idei országgyűlési választáson a baloldal pártjai már végképp csak a fővárosban és néhány – de közel sem az összes – nagyvárosban, illetve a Budapest környéki agglomeráció egyes részein mutattak fel komolyan vehető teljesítményt, az ország közel felében pedig jelöltjeik a két számjegyű eredményre sem voltak jók. A főként kisvárosi, falusias körzetek mellett a Jobbik Dunaújvárostól Salgótarjánig hagyományosan baloldali területeken is jobb eredményt ért el, ami azt jelzi, hogy a baloldal Budapestet, Pest megye egyes részeit, Szegedet és Pécset (kis jóindulattal Nyíregyházat, Szombathelyet és Székesfehérvárt) leszámítva levonult a térképről, és a szavazók egyharmadának szimpátiájára sem számíthat.

Tény, hogy az LMP eközben négy év alatt 135 ezerrel növelte szavazói számát, a Momentum több mint 175 ezer támogatót gyűjtött, és a Kétfarkú Kutya Pártra is szavaztak százezren, vagyis ami történt, részben értelmezhető az ellenzéki oldalon belüli átrendezősként is. De ez nem változtat például azon, hogy a szegedi 1-es kivételével egyetlen olyan vidéki körzet sem volt, ahol a Fidesz és a Jobbik jelöltjeinek szavazataránya ne haladta volna meg az 50 százalékot, további öt választókerület – Szeged, Pécs, Budakeszi, Érd és Dunakeszi – kivételével pedig a 60 százalékot. Amiből az látszik, hogy az ország túlnyomó részén a kormánytól balra álló régi és új pártok együttesen sem képviselnek komoly ellenerőt. De ha csak a listás szavazatarányokat nézzük, hiába az egyéni győzelmek, a baloldal még Budapesten sincs társadalmi többségben: a Fidesz 38, míg a Jobbik 13 százalékot ért el a fővárosban.

Kiemelt kép: Karancsi Rudolf/24.hu

vissza a címlapra

Kommentek

Domenico Lucano, mayor of the small Italian fishing village Riace, receives the 'Dresden Peace Award 2017' at the Semper opera in Dresden, Germany, 12 February 2017. Lucano receive the award for his committment to helping refugees. The 58-year-old man has been welcoming refugees flying from war and poverty since 1998. Photo: Arno Burgi/dpa-Zentralbild/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.