Közzétette a vasárnapi választásról készült előzetes megállapításait az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Választási Megfigyelési Missziója (ODIHR). Sajtótájékoztatóján Douglas Wake misszióvezető hangsúlyozta: tevékenységüket azon direktívák mentén végezték, amelyet minden résztvevő állam, köztük Magyarország is elfogadott.
A dokumentum a legelején megállapítja, hogy az április 8-i választást „az állam és a kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg”, magyarul a kampányban a kormányzati erőforrások is a Fidesz rendelkezésére álltak, ami aláásta az egyenlő versenyt. A választás technikai kivitelezését szakszerűnek és átláthatónak találták, és úgy vélték, a szavazóknak sokféle politikai választási lehetőségük volt,
ennek ellenére a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek.
Az EBESZ álláspontja szerint az alapvető jogok és szabadságjogok általában érvényesültek, de kedvezőtlen környezetben: korlátozva volt az információhoz való hozzáférés, a sajtó és az egyesülés szabadsága, többek közt közelmúltbeli jogi változások következtében.
Megjegyezték: aggályok merültek fel az egyenlő választójog elvével kapcsolatban, mert két különböző választási eljárást biztosítottak az ország határain kívül szavazók számára (mint ismert, a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők, jellemzően a határon túli magyarok szavazhatnak levélben, míg a magyarországi lakcímmel rendelkezők, vagyis jellemzően a külföldön dolgozó magyarok csak a külképviseleteken tehetik meg ezt). Fennáll az az aggály is az EBESZ szerint, hogy ez a megkülönböztetés pártpolitikai megfontoláson alapul (a levélszavazatok 94,74 százalékát a Fideszre adták le).
Kitértek arra, hogy a jelentős számú jelölt többsége nem folytatott aktív kampánytevékenységet, és vélhetően csak azért regisztráltak, hogy hasznot húzzanak a közpénzből finanszírozott kampánytámogatásból, vagy szoros verseny esetén megosszák a szavazatokat.
A kampány élénk volt – jegyzi meg az EBESZ, hozzátéve azonban, hogy az ellenséges és megfélemlítő kampányretorika korlátozta az érdemi vita terét, és csökkentette a választópolgárok lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára.
A mindenütt jelen lévő átfedés a kormányzati információ és a kormánykoalíció kampánya között, valamint az egyéb állami forrásokkal kapcsolatos visszaélések elmosták az állam és a párt közötti határvonalat, amely ellentétben áll Magyarország EBESZ felé vállalt kötelezettségeivel
– áll a jelentésben.
Az egyenlő feltételek melletti megmérettetés esélyét jelentősen rontották a kormány tájékoztató hirdetéseire fordított túlzott kiadások, amelyek felerősítették a kormánykoalíció kampányüzenetét – írják. A kampányról való médiatájékoztatást széles körűnek, de rendkívül polarizáltnak találták, és megjegyzik róla, hogy nélkülözte a kritikai elemzést. A nemzetközi sztenderdekkel ellentétesnek vélik, hogy a közszolgálati média hír- és véleményműsorai egyértelműen a kormánykoalíciónak kedveztek.
Kitér arra is a jelentés, hogy a nők a politikai életben továbbra is alulreprezentáltak, nincsenek törvényi előírások a nemek közötti egyenlőség előmozdítására a választások kapcsán. A nők szerepvállalásának erősítése kampánytémaként csekély figyelmet kapott.
A romák lealacsonyító kampány-megnyilatkozások célpontjaivá váltak. Mindemellett a helyi közmunkaprogramoktól függő romák közül sokan kiszolgáltatottak a megfélemlítéssel és a szavazatvásárlással szemben
– véli az EBESZ. Hozzáteszik, hogy Magyarország kötelezettségvállalásával ellenben nem engedélyezett az állampolgári választási megfigyelés, ami lehetővé tenné a pártpolitikától mentes értékelést (a választási bizottságokba a pártok delegálnak tagokat). „A törvényi korlátok és a kormány megfélemlítő retorikája elfojtják a civil társadalom részvételét a választásokkal kapcsolatos tevékenységekben” – közölték.
A szervezet szerint minden jogvitát gyorsan, jóval a törvényi határidőn belül vizsgáltak meg, de az eljárás egyetlen szintjén sem biztosították a nyilvános meghallgatást. A választás napján felkeresett szavazóhelyiségekben az eljárások lebonyolítását szervezettnek és jogszerűnek találták, a szavazatszámlálást is beleértve.
