“Várjál… hat óra ötvenkilenc perce. Bizony! Simán. A gyerekem jövője a tét, ne viccelj. Nem az enyém, nekem inkább már csak múltam van. Légtechnika-szerelő vagyok, reggel bementem, dolgoztam, aztán idejöttem, kiálltam magam, most meg hazamegyek, eszem húslevest, rántott húst, alszom, holnap meg megint bemegyek, dolgozom. Mintha mi sem történt volna.”
