Ha valaki fellapozza a szerb kereskedelmi és iparkamara 2017 decemberében megjelentetett kiadványát arról, hogy miként lehet növelni az energiahatékonyságot a PPP-modell segítségével, ismerős cégnévre bukkanhat. A 61. oldalon ugyanis az Esco Elios doo képviseletében egy bizonyos Horváth Szilveszter (a cikkben Silvester Horvat) ügyvezető igazgató beszél arról, hogyan lehetne Szerbiában megreformálni a közvilágítást szlovák mintára.
A szerb Elios az úgynevezett ESCO-módszert javasolta, amelynek során egy energetikai cég saját pénzből újítja fel például egy település közvilágítását, majd az önkormányzat megbízásából hosszabb távon üzemelteti is azt.
Horváthnak valóban van tapasztalata az ESCO-rendszerek kiépítésében, ugyanis 2017. januárjáig érdekelt volt abban az U-Light Kft.-ben, amelynek a lámpáival világítanak többek között Felcsúton, és amely társtulajdonos az Elios Slovakia s.r.o cégben.
Ahogy arról két korábbi cikkünkben beszámoltunk, az egykor Tiborcz István érdekeltségében álló Elios-csoport nemcsak a magyar közvilágítási piacra robbant be és tarolt, hanem Szlovákia illetve Szerbia felé is terjeszkedett.
Partner és versenytárs egyszerre
A teljes nevén GREP Green Public Lighting Zrt. egyike azoknak a cégeknek, amelyek az OLAF-jelentésben taglalt közvilágítási közbeszerzésekben előbb az Elios üzleti partnereként, majd versenytársaként jelent meg. A csalás elleni hivatal vizsgálói különös árazásra figyeltek fel, ami nem utal öldöklő versenyre az Elios-GREP kettős között.
Pakson még közösen nyertek az Eliosszal, az önkormányzat 2013. június 11-én 105 millió forint értékű szerződést kötött a PAKS 2013 Konzorciummal a helyi közvilágítás megújítására. A konzorcium vezetője az ES Holding Zrt. (azaz az Elios) volt, a másik tag pedig a GREP Zrt., alvállakozóként a Simó Villamossági Kft. tűnt fel, a lámpákat pedig a Tungsram-Schréder szállította.
Amint a jelentésből kiderül, az Elios és a GREP is kért és kapott három-három árajánlatot a Tungsram-Schrédertől ugyanolyan lámpákra. Furcsa módon
A többi vizsgált projektben már versenytársakként szerepelt az Elios és a GREP, de a minta megismétlődött: Siófokon a GREP 40 millió forinttal, Mezőhegyesen 37 millió forinttal, Hévízen pedig 10 millió forinttal kapott drágább ajánlatot a Tungsram-Schrédertől, mint az Elios.
Magyar pénzek Szlovákiába
A GREP három hónappal azelőtt, hogy aláírták volna a paksi szerződést, belépett a szlovák piacra és 2013. márciusban létrejött a GREP Slovakia sro. A szlovák cégadatbázis szerint az alapítók, így a GREP Zrt.-n kívül, Makra Attila, valamint a szerb Elios-leány képviselőjeként már említett Horváth Szilveszter egy már létező céget vett át.
Ez részben egybeesik azzal az időszakkal, amikor az U Lightban is érdekelt volt. 2013. augusztusban néhány hónapra a cég tagja lett Hetzl Péter is, aki cikkünk írásakor is az U Light egyik tulajdonosa.
A GREP Slovakiában több alkalommal is jelentős tőkeemelés történt: 2014. júniusban 6600 euróról 206 ezer euróra, majd a következő hónapban 209 ezer euróra. 2014. július végén pedig magyar közpénzt is fektettek a szlovák cégbe.
A Corvinus végül idő előtt, 2016 áprilisában kiszállt, de az alaptőke összege változatlan maradt. A gyors kiszállás okáról megkérdeztük a Corvinus Zrt.-t, amint választ kapunk, beszámolunk róla.
Jelenleg a GREP Slovakia a magyar GREP 99 százalékos, valamint a SPOT Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1 százalékos tulajdonában áll, az ügyvezető pedig Makra József László, aki, amint arról az Átlátszó is beszámolt, a GREP Kft.-ben többségi tulajdonos és Makra Attila idősebb rokona. Makra József László régi motoros az energetikai piacon, korábban a már bedőlt E-Star energetikai cégben volt érdekelt, amely elsősorban fideszes önkormányzatokkal szerződött fűtés- és közvilágítási korszerűsítésre.
A cégháló az alábbi ábrán látható, a jobb alsó sarokban lévő gombra kattintva nagyobb méretben is böngészhető.
Az Elios-csoport holdudvarának nyújtott tőkeinjekció újabb adalék ahhoz, hogy az egykori Tiborcz-érdekeltség szárnyalását állami hátszél is segítette. Amint korábbi cikkeinkben részleteztük, 17 önkormányzat esetében durván egymilliárd forint állami támogatással biztosították a közvilágítási projekt önrészét, az pedig kulcsmomentum volt, hogy az önkormányzatok számára kiírt állami pályázatokban 50 ezerről 100 ezer órára írták át a lámpák élettartamát az utolsó pillanatban.
Ahogy azt egy korábban megfogalmaztuk, az Elios nemzetközi piacra lépése nem egyszerűen arról szól, hogy egy sikeres magyar cég a szomszédos országokban is képes közbeszerzéseket nyerni.
Az, hogy bűnszervezetről lehet szó, még az Európai Uniónak is szemet szúrt, nem véletlen, hogy az OLAF-jelentésben is használták ezt a kifejezést.
Kiemelt képünk a 24.hu montázsa, Tiborcz István látható rajta
